Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
Hs BH h - 6 - m i %0i tallzmus megdöntésében a marxizmus klasszikusai a proletérfo-rád almai objektív tényezőként BBH Mm határozták meg. Drf a proletárforrudalom nem akkor következik be, amikor már csuk két ősz-Mm tfily létezik, « ü középrétegek, vagy a proletariátus közé süllyedtek le, vagy a burzsoázia i BunuuM B osztályába emelkedtek fel, Ikjl .s proletariátus páriának,..].!a valóban.forradulmljpArt Jikar lenoii- B9B| HB pplIUkájóban a kó?éPrókéSek_U| számolnia kell, Eaélkul ft_JU3.Utörffli$ldtilö_niJUÍaalrot Ji&ítfc b Bh B| B ójiuj Jídiék B| Aki « burzsoáziát úgy tekinti, mintha a burzsoázia, mint uralkodó osztály egyedül állna, R MBjl egyedüli ereje lévén uralkodna, az mélységesen téved A bnrzso.ázja iény>g^s -Utalnia. többe*. között ub bun_yan, hogy középrétegeket _majia. !neUé.állitotta, [(léivé közömbösítette,. Ahhoz, HHH| mm hogy a tőkés rendszert megdonisék, ahhoz az szükséges, hogy íj burzsoázia szövetségesei» |^^B mm nek egy részét, a burzsoázia tartalékát a munkásosztály saját oldalára állítsa, bevonja a tőke MWffl||i elleni harcba, vagy semlegesítse. Fűinek a lehetősége azért van meg, mert a burzsoá liata ^ H lom, a burzsoá társadalom társadalmi- termelési törvényei szükségszerűen abba az irányba m&mhatnak, amely a középrétegek nagyobbik részét potenciálisan, majd valóságosan Is a munkás^^B osztályhoz, közelit! s a kibontakozó forradalmi folyamatban szövetségesévé is leszi, másik ré^^^B ^B szól pedig semlegesíti. Ez azonban nem spontánul megy végbe. E szövetség megvalósításéjjjjw órl, illetve a rétegek egy részenek semlegesitesééri hurcolni kell, meri más tendenciak is hat■B nuk, melyek ennek megvalósulását akadályozzák Is. Ez a proletariátus osztály harcának a le ||BB |B nyege a proletárdiktatúra szubjektív feltételeinek n megérlelodóse idején. Sj^B Tehát a burzsoázia .elleni proletárosztályhar : egyenesen feltételezi,, s/ükségcssé teszi. a szó;. j^^B ^B vetsógesek megnyerését, Tehát nem vagy proletárosztályhar., vagy szövetség, hanem maga a ^^^B proletárosztályhar-: tartalmához, lényeges összetevőjéhez tartozik a szövetség megteremtése a BB tőke ellen. Ebből következik, aki' a proleíárosztdlyhareot úgy fogja fel, mint a szövetségesek “ BBB B| megnyerése nélküli harcot, aki két különböző dolognak fogja fel, az nem érti a prolatárforra^B dalom, a proletárdiktatúra feltételeinek a kérdését, s az szükségszerűen tévútra jut, ■B Mi a helyzet a proletárdiktatúra időszakában, amikor a szocializmus alapjai teremtődnek meg? jflflB A kél fő erő. a munkásosztály, mely u hatalom birtokosa, és a dolgozó parasztság, amely «|. ismeri a munkásosztály vezetését. De a két fő ejfőn kívül más erők is léteznek; az olyan szövetségesek, mint az értelmiség és városi kispolgárság, a megyeri, volt uralkodó osztály, ^^^B H illet /e osztályok tagjai, stb. Az igaz, hogy Lenin a szocializmus meg valósítása szempontjából BBfl jffigjll a kozépparasztsággal kapcsolatos irányvonal kidolgozásakor a kozóppurusztsággul való viszony flBB rendezését jelölte meg a döntő kérdésként, de lényeges feladatként jelölte meg olyan rétegek megnyerését Js, akik hosszú időn keresztül voltak a volt uralkodó osztályok tartozékai, de nem tartoztak a ktzsákmányolókhoz, s akik a hatalomért folytatott harc idején erősen ingadoztak, ^^B ^^B nem támogatták a proletariátus harcát. Ezek a rétegek helyzetük, a társadalomban elfoglalt ^^^B ^^B helyük következtében megnverhelők, a proleiariátus szövetségeseivé válhatnak és válnak is,
