Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
B -11 -mm H Ebben a harcban az értelmiségnek jelentős szerepe van. A probl ma abban efe-ban van, hogy értelmiségünk jelentősebbik része, azonban né g nem marxis® B ta, de nem is ellensége a szocializmusnak. *3! Egy egészen minimális része álla szemben társadalmunk törekvéseivel. %00 Bili A szocializmus jelenlegi szakaszában az értelmezlek viszonya a s ocializ— 9R» musitoz egyre szilárdul# Az ideológiai téren is egyre többen teszik magú-HHj kévé a marxizmust-leninizmust. B Kerületünkben az elmúlt évekhez viszonyítva összehasonlíthatatlanul ÉV/,. megnőtt az elmúlt évekhez viszonyítva az ideológiai továbbképzésben 'V-v.-t-'; B bekapcsolódott értelmiségiek száma: így pl. s a pedagógusok nélkül ■Bj®| akik állami vonalon nyernek ideológiai továbbképzést az esti egyetemre 0 beiratkozott értelmisépieek, és a vezető propagandistákkal ef yütt 96 fő _ B vesz részt a; tivan a marxizmus- le ni 0^L világnézetének terjesztésében# flHSj Ezenkívül: s különböző szakcsoportok ideológiai továbbképzésében 48 fő IIIIm vesz részt# Tehát az iskolán kivüli pártoktatás vezető szakjain összesen B 144 értelmiségi kapcsolódott be az idei oktatási évadban. B Ezek száma különösen a szocialista társadalom két alapvető osztályából B| a műnk.sok, és parasztokból származó értelmiség# B Tehát ez a folyamat az alapvető,kerületünk értelmiségiéinél is. B ^ Általában a legjobbnak tekinthető a kapcsolat akeüle' ünkben a műszaki B értelmiséggel, és jónak mondható a viszony akár a fizikai dolgozók résétől akár a műszaki értelmiségiek részéről. B A kerületi pedagógus értelmiség állásfoglalása is pozitiv. B Iskolaügyünk tov ibbfe jlesztésének kérdéséhez nagyon jó hozzáállást tettek Bj tanulságot a közelmúltban lezajlott ankétok, és viták sora# 4 ú r~> »•*♦»*«-tS L'\* t%*\ , > * L&.U'uíA-Jt «■ j ■\r-<.3 X -l \ t J*. tfx y frisrUtt tJv+U U UÍf^<A. (•< K^UU%<U^, / A W , ii a marxizmus és leninizmus eszméinek elsajátításában rés ztves nek, de vó|Hh leményünk szerint létszámuk és képességeiknek megfelelően még nem veszik B ki kellően részüket kerületünk társadalmi életéből. Tapasztalható náluk az elzárkózás, a befelé fordulás# A saját probléma jukkái |H| való elsőbbségi törődés. Itt kell mindjárt megemlíteni azt, hogy az értei-B miségre való ráhatásunk nagymértékben függ az értelmiségi munka jo irányi- BHj tásáról. És e téren valóban több pótolni valónk van a pedagógusok felé is# ■ •/• H BB c C: > H|M|
