Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)
1985-02-23
^1 - 97 - ^^B HÉ nagyszerű példa a mar említett robotizálás, ami várhatóan tovább 9H ■ terjed majd főleg azoknál a vállalatoknál, ahol a nehéz és effG°zsét're ártalmas fizikai munka kiváltására irányul# Varhato, ho|y a CSM. Vasmű után a Vas- és Acélöntődók es Transzformátorgyár is rövid időn belül alkalmazza. Másrészt a differenciált B anyagi ösztönzés, az érdekeltségi rendszer korszerűsítésére is vannak jó példák, amely szintén termelékenységnovelo, letszamki- ■»§ B váltó tényező. Hp A szigorú szabályozórendszerhez való jobb alkalmazkodna elsőbb- HH wt; ségének hangsúlyozása mellett azonban nem hallgathatom el, hogy 1 'nlháníkxltikai észrevételem le a szabályzórendszerrel kap■g c3olatbaru így pl. úgy Ítélem meg, hogy az a léptekrendszer, ami m az°elvonások nagyságrend^ót határozza meg, túlzott mértékű ama ■ HBP különöden azokat a vállalatokat sújtja, amelyek az elmúlt evek ^Br ben beruháztak és magas hitelállománnyal rendelkeznek. A mar B említett gyors technikai fejlődés újabb korszerűsítéseket tesz ^B ■ szükségessé^1 elkerülhetetlenné, ha "állva'; akarnak a vállalatok H ■ maradni. A mikroelektronika bevitele a gyartaoba ma már - föl ,g Bl .. a gépiparban - korszerűségi követelmény. Lehetővé teszi bonyo- BBI lultabb, összetettebb alkatrészek, bevitelét a. gyf gSB^P vaív a rvártási technológiába. Csökkenti a mechanikailag szűk- HH M séges alkatrészek számát a gyártmány előállításához szükséges HH B mormaórát, növeli a termelékenyseget, a tobbgépes kiszolgálás B lehetőségét, létszámcsökkenést. Ugyanezt a robottechnikára is elmondhatjuk. De sajnos a hitel visszafizetés, a Qn ^^B elvonási arány mellett a CSM vállalatok jelentős hanyada 1986-90 |j|j ■ között alap hiányossá válik. A másik tényező, “gazdasági M B|> export érdekkel is ütközik, a szoc. es tőkés export bázishoz B| viszonyított alacsonyabb anyagi ösztönzése. ■ így ezen időszakban a vállalatoknak a minimális szinttartáson |B B| kívül jelentősebb korszerüsitésre, ill. fejlesztésre sajat erő B bő1 nem lesz lehetőség. A legszükségesebb technikai fejlesztési ^11 K igény 3-4 railliárt Ft. bankkölcsön, a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkaterületek automatizál ás ára, roboti zalasra. • Gondot okoz az is, hogy a tőkés export ösztönzésénél még miiidig B H a túlzottan a bázisszemlelet érvényesül. II. a Megallapodáso Hv rendszere kis $ volumenű ecportot adó, de növekményt elérő valla ^H ^B latok előnyösebb helyzetben vannak az alacsony induló oázis H miatt, mint azok a vállalatok, amelyek tartósan magas $ l"... HB vételt realizálnak, de a piaci helyzetben már nincs lehetőségűk WM ^H ugrásszerű javulásra. Tehát az alapszint ösztönzését is Jobban B B előtérbe kell helyezni és érdekeltséget létrehozni a«u eseten ^H mm kénti kiugró tőkés exportok teljesítéséhez, bázis meghatarozas ^H ^H B Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Befejezésül röviden még egy pár gondolatot szeretnék j^^su^H lyozni amely a Csepel Müvek szervezeti változásával összefügg H ás amely lehetőséget teremtett nagyobb nyitásra a kerület válla- |H ^H latai intézmény és lakói számára tudományos, kulturális, sport, aaocialpolitika^éa vároafejleaztés területén. Gondolok itt arra, H B
