Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)

1985-02-23

I H

■ A PARTSZERVEZETEK IDEOLÓGIAI ÉS TUDATFORMÁLÓ MUNKÁJA

A két pártbizottság a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása során arra tő^^^B

^B rekedett, liogy a marxizmus-lcninizmus eszméit terjesztve készítse fel az embere^^^B

^B két célkitűzéseink megvalósítására. A pártszervezetek ideológiai munkájában meg^^^B

^^B különböztetett feladatot jelentett a politika eszmei alapjainak bemutatása és meg^^^B

^B értetésc. Ezzel azt a célt kívánták szolgálni, hogy a kerületben dolgozók értsék ^^^B

^^B meg a politikai gyakorlat elméleti alapjait és így mozgósítsanak a feladatok vég^^^B

^B ^B^^B

^B /le ideológiai munka nem tudott maradéktalanul megfelelni a pártszervezetek által ^^^B

H megfogalmazott célkitűzéseknek. Ennek oka elsősorban az volt, hogy nagymérték^^^B

^B ben fc!g>'orsult a politikai, társadalmi, gazdasági élet és ez számtalan új helyzetet, ^^^B

H jelenséget idézett elő. Ezeket nem sikerült ideológiailag megfelelő mélységben ér^^^B

^B telmezni. következésképpen megválaszolni sem. A megválaszolatlan kérdések a ^^^B

^B párttagságon belül esetenként bizonytalanságot idéztek elő, ami oda vezetett, hogy ^^^B

^B területenként a kialakult sajátos helyzetük, gondjaik miatt bizonyos kérdésekben ^^^B

H gyengült politikai egységük, lazult ideológiai fegyelmük és részben csökkent befő^^^B

H Ivásuk közvetlen környezetükre. ^^B^B

^B A párttagság körében tapasztalható kedvezőtlen jelenségek fokozott mértékben ^^^B

^B nyilvánulnak meg a pártonkívülick, elsősorban a fiatalok között. Ennek megvál^B^^B

^B toztatása viszonylag hosszú és kitartó munkát igényel.

^^B Mindezekkel a jelenségekkel együtt a pártszervezetek ideológiai és nevelő mun^^^B

^^B kája a beszámolási időszakban biztosította, hogy a párttagság a marxizmus-lenini/^^^B

^B mus eszméit elfogadja, egyetért a párt politikájának alapkérdéseivel.

^B A beszámolási időszakban a pártszervezetek ideológiai munkájának középpontjá^^^B

^B bán a gazdasággal összefüggő ideológiai kérdések álltak. A gazdaság fejlesztésé|^^^B

^B vei összefüggő döntéseket a dolgozók egv része nem érti, mások pedig ezekkel a B^^B

^B döntésekkel nem értenek egyet. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek az clhatáro^^^B

zások megfelelő politikai-ideológiai előkészítés nélkül kerülnek a közvéleménybe.

^B így a pártszervezetek arra kényszerülnek, hogy az eseményeket utólag magyarázzák

^B és ez elkerülhetetlenül azzal jár, hogy ideológiailag hamis felfogások is születnek. ^^^B

^B Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a prakticizmust, az anyagias szemlélet erősödé^^^B

^B sét, a munka nélküli jövedelem szerzést, a terjedő korrupciót és bürokratizmust

^B összefüggésbe hozzák a gazdasági reformpolitikával, a politikai gyakorlattal. A ^^^^B

^B gazdaság alaptörvényei (értéktörvény, árutermelés, tulajdonviszonyok stb.) műkő-H désénck meg nem értése, félreértése tovább nehezíti az ideológiai tisztánlátást.

^B A párttagság egy jelentős része azt a következtetést vonja le, hogy a párt gazda

^B ságpolitikai gyakorlata és az elmélet között indokolatlanul nagy az eltérés. Mind-H ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek a szocializmusról alkotott képüket. ^^BH

^B elképzelésüket nem tudják minden esetben a gyakorlattal összeegyeztetni. Az el ^^^B

^B H