Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)

1985-02-23

^B rékhada kötődik vállalatához, nehezen változtat munkahelyet, idegenkedve néz H| a napjainkban jellemző munkaerőmozgásra. Tenniakarásuk a vállalatok fizetőké- figyelemmel végzi gyógyító, megelőző munkáját. Jelen vannak a tanács a Vörös BB pcsségének megőrzésében, a hagyományok ápolásában, a közösségért végzett mun­­kereszt, es a Népfront tevékenységében. Munkakörülményeik á beszámolási ülV BBil BB kában ma is példamutató. Elkötelezettségüknek is köszönhető, hogy a nehéz hely­­szakban nem javultak megfelelően. A kerületi rendelői .nézetben növekedett- 18ilil Mm zetben lévő vállalatok termelő képessége javult. A megváltozott gazdasági folya- zsúfoltság az alapellátásban dolgozók nagy nehézségek arán tudták megoldani M MlBm BB matok, a fejlődési ütem csökkenése, az életszínvonal szinten tartása, a dolgozók adatukat. A közvélemény etikai magatartásukat, a betegekkel kialakított kancsol i^^B ^B egy részénél csökkenése, a szocializmusról alkotott kép módosulása közöttük is fukar figyelemmel kíséri. Megítélésükben a gyógyító munka színvonala és a hála ^BR érezteti hatását. E hatások elsősorban a gazdaságban, a társadalomban végbemenő l,1cn^.jlli a kntlka középpontjában. Az általánosítások e réteg egészét kedvezőtleni I ^^^B folyamatok megítélésében jelentkeznek. Értékrendjükben erős a közösség iránti fe- Vn"nk; ' közöttük végzett politikai munka nem tudta ellensúlyozni a korább' ^^^B ^B lelősség, a felgyorsult értékátrendeződéseket azonban nehezen tudják nyomon kö- tvtk vczctot munkájának elégtelenségeit. ^B ■ A közművelődésben, az állami és politikai oktatásban a munkások részvételi ará- ! ’l' " munkakörülmények javítása és azok megszüntetése folv-ini un^ÁT, H nya csökkent. I ..Ivtatodort a foglalkozási rehabilitációs bizottságok tevékenység ^B A munkások egy része idegenkedve vizsgálja a gazdasági munkaközösségek tévé­­') kéri.létben dolgozó és tanuló fiatalok eredményesen tevékenykednek i ,p i • j^^^B ^B kenységét. A kívül maradók irreálisnak tartják a létrejött jövedelem-különbségeket. társadalmi ^ és gazdasági céljaink megvalósításáért ; jelentős részük ^ részt ' v* lE l^' ^^^B ^Bj Egyre erőteljesebb kritikát kap körükben a munka nélkül szerzett jövedelem, a közösségi élet alakításában. Ugyanakkor az elmúlt időszakban az önálló' h,"1' ' kereskedelemben tapasztalható árfelhajtás, a csúszó- és hálapénz társadalmi mére- tenciatercmtés feltételeinek nehezebbé válása és a politikai munka ío"vuék ^B tekben történő térhódítása. A társadalmi fejlődésben jelentkező ellentmondások | miatt n-így óbb a türelmetlenség, a bizonytalanság körükben A/ommil' m!k h°'S s*^' ^B közöttük is felerősítették a kritika és aggódás hangját, azonban a szocializmustól cializmussal a korábbinál több zavar kíséri. A családok egv részénél nem'ö v —0 ^B idegen, a politikával szembenálló nézetek nem tudtak gyökeret verni körükben. S"1 keblifn a követelménytámasztás, az önállóságra és a felelősségre nevel'-!' v'* ^B A kerületben dolgozó munkásság a párt szilárd bázisa, magatartásuk., cselekvésük . p kel16 hangsúlyt szocialista értekeink megbecsülése * az értékteremtő Ö.Ö.lV T ^^^B H * P«'t politikájának elfogadását tükrözi. S°k, ^kembc-r Kondja. hogy nem kap képzettségének é kén!ssé ■ f;?.ck '^dó rnk:U' A ^ « jövedelemnövekedésben - különösem aKai ^B: A kerületben dolgozó értelmiségiek és alkalmazottak többsége egyetért a párt po- mi.V'^ VT ^ S';’kran nagyobb a szerepe a munkában eltöltött éveknek j^^^B ^Bi Etikájával, azt cselekvőén támogatja. Gondolkodásukban, magatartásukban közel I . a c jesitnienynek. Gazdasági helyzetünk, a jelenlegi bérezési rendszer arra ^B állnak a munkásokhoz. Részt vesznek a kerület közéletében, aktivitásuk a propa- nik'.d"" l' ,ara ' "(W jövedelmüket kiegészítsék. Sokszor erőn felül vállal gandamunkában kiemelkedő. A különböző értelmiségi rétegeket élénken foglalkoz- " mun ^.11, ami v vonja őket a tanulástól, a művelődéstől, a sporttól, az igé ^B tátják a mai magyar társadalom problémái, a technikai, a technológiai fejlődés, * '!sfo ' n 'dn'össégi élettől. a közélet és az értelmiségi - különösen a műszaki értelmiségi - pályák tekintélyé- ,\ , . ,, nck, vonzásának csökkenése. ■ V ’ 'as ,at;"<lk alkotlak az ifjúság politikailag legaktívabb rétegét ők ad­■ íabb háziúr A köz --'-VT? ”CrÍnCÓt’ ís a part utánpótlásának is a legLto ^B A műszaki és közgazdász értelmiség eredményesen dolgozott a gazdaságos terme- zert-égénck. Viki ■meneti e,G 0,1,1 .rc's,ze dcR?f, tesz tanulási kötele-H a műszaki és technológiai fejlesztés vállalati feladatain. Szerepük a vállalatok velési tényezők: az ifiúsáin'mn/é-dom jd'ode'ukrc.az ,sko,a mdIctt mÁK ne ^B életében növekedett. Szemléletükben, gondolkodásukban egyre erősebb a törekvés intézményhálózat, a tömc"l ommnnil. / ' arsat a mi ortnezet, a közművelődési ^^^^^8 ^B a bclső tartalékok feltárására és a jövedelmezőség javítására. Munkájuk erkölcsi, hatást esetenként ne-atíV hat i t “ Í“t‘ cs a munkahelyek is jelentős ^^^^8 ^^B anyagi megbecsülésével jelentős részük elégedetlen. A jelenlegi bér- és kercsctsza- I rődést a szakképzetlen fiatalok i -ein lif i' M'" ' cgnagyo i > gondosságot, t«.­­^^^^^8 ^B balyozás a vállalatok egy részénél nem ösztönzi a magasabb szellemi teljesítményt. nál alacsomabh A politikád é. Icíizömb'L T'r ’-n mlt‘kl"c,l'1s,1ik a/ átlagos­­^^^B H A műszaki és közgazdász értelmiségre váró feladatok anyagi, erkölcsi megbecsülő­­‘ ' b fiatalok többségé körükben található. ^^^B ^B sak fokozását, a közöttük végzett politikai munka javítását igénvlik a i i ■ mé.mf,öirm' T’ míZlnÓnyeÍbcn do,«‘TMk «c egyes üzemekben, az intéz-U A k«ület életében növekedett a pedagógus értelmiség szerepe. Döntő többségük felelően - n,e.!^d “ "rí"-! Ml,nka/e!tételeik nem javultak meg ■ gondolkodását, az ifjúság neveléséért érzett felelősség jellemzi. Élet- és munkakő- neveié,"C n)unk ibt k i 7 ,Z,ka; m,!nkat- 1 ,d>ta"aak > ^ermekek ■ rulményetk az u, iskolák átadásával, a lakáshoz jutás feltételeinek változásával bán saló részvételük^hían'emdk T kc,vcsbc,,V a/,alIami <*<**'■ ■ lavultak. A körükben végrehajtott központi bérintézkedés javította közérzetüket. alsó- és középszinteken de nem TM II i ‘Ush[n mvgtakdhatok, elsősorban az H Az .kedvező kep mellett e rétegen belül is tapasztalni egyenetlenségeket. sokban. A nőpolitikái Intimet Z •> magasabb irányító beosztó­■ Va"nak; ak,k nem szívesen vállalják a tanórán kívüli munkát, az úttörőmozgalom gazdasági, társadalmi pof dkű feKÍh, SCR,f° ,ntcAaksck épültek a ■ ITT E8 íSZUk politikai felkészültsége hiányos, szakmai továbbkép- P ' f'Lu fda‘!atokba­^^B J.U • .at an‘„ kcrülct lakosságának fontos közérzetet formáló erői az orvo- A kerület lakosságának egyötöde és a „irm. n ... ■ k egészségügy, dolgozok. Az orvosok döntő többsége hivatástudattal, nagy ralatuk, politikai felkészültségük alapján, ‘rí ÍXrük-ti'' ■ ■ _________________7if H

Next

/
Thumbnails
Contents