Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.25.a/10)
1988-01-25
I > A magántevékenység cs a saját munkán alapuló magántulajdon is hasznos szerepet tölt he a társadalmi szükségletek kielégítésében. Ideológiánk elismeri a magántevékenység és a saját munkán alapuló magántulajdon létjogosultságát. Arra törekszik, hogy kialakuljon a különböző formáinak működéséhez szükséges társadalmi légkor. Társadalmi érdek is, hogy a lakossági pénzeszközök, a személyi tulajdonként leihalmozódott vagyon hasznosuljanak a termelésben és a szolgáltatásokban, fontos ideológiai és gyakorlati feladat olyan közfelfogás, illetve feltételrendszer megteremtése, amely ösztönzi a megtakarítások ilyen célú hasznosítását, s elősegíti a pazarló, hivalkodó fogyasztás elvetését. Az értékteremtő vállalkozást, kezdeményezést szocialista elveinket kifejező gyakorlatnak tartjuk. Fontos, hogy a vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó egységek vállalkozó készsége növekedjék. Ki kell használnunk a társadalom többi területén mozgósítható tartalékokat is. III. 1. Az elmúlt évtizedekben mélyrehatóan átalakult a magyar társadalom belső szerkezete. Megszűntek az antagonisztikus osztályellentétek. Az osztályok közeledésének fő tendenciája mellett a társadalmi szerkezetet más típusú tényezők is alakítják. A munka jellegének változása, a szaktudás, a műveltség mértéke, a jövedelemkülönbségek, a vagyoni viszonyok, a településszerkezet módosulása stb. szerinti újabb rétegek, csoportok megjelenésével további differenciálódás is végbemegy. Ily módon újabbat dekkülönbségek és érdekellentétek keletkeznek. A dolgozó osztályoknak, rétegeknek, csoportoknak és az egyéneknek a szocialista társadalomban is vannak sajátos érdekeik. A népi hatalom és a társadalmi tulajdon talaján a közös érdekek a meghatározók. Ugyanakkor társadalmunk differenciáltsága alapján teret és lehetőséget teremtünk arra, hogy az egyének, közösségek, csoportok kifejezzék és érvényesítsék érdekeiket. Az érdekek pluralizmusa és a különböző érdekek demokratikus kifejeződése és képviselete nem zárja ki a társadalom politikai egységének lehetőségét, az össznemzeti érdekek érvényesítésére irányuló törekvést. A politikai döntéshozó fórumok és a népképviseleti szervek feladata, hogy megkeressék azokat a találkozási pontokat, ahol a különböző érdekek közös egy irányba ható erőfeszítésekké egyesülhetnek. A szocializmus építése során változik a politikai hatalom jellege: a proletárdiktatúrából össznépi hatalommá fejlődik A hatalom gyakorlása olyan intézményrendszerben valósul meg, amelyben a párt a társadalom különböző közösségeivel együttműködve eszmei-politikai eszközökkel vezet. A párt szövetségi politikája lényegénél lógva arra törekszik, hogy a társadalom valamennyi osztályának, rétegének, csoportjának alapvető érdekeit figyelembe vegye, egyeztesse és a közérdeket kifejező politikai akarattá formálja. Számolnunk kell az. érdekek sokféleségének politikai következményeivel is. A politika kulcskérdése azonban változatlanul a néphatalom megőrzése, erősítése. ^ ’.U 1 10 / 1 ’\+r L______________J I
