Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.25.a/10)
1988-01-25
A szocializmus internacionalista eszme, amely történelmileg konkrét nemzeti adottságok talaján valósul meg. A nemzeti és a nemzetközi tényezők egymást feltételező és gazdagító oldalai a szocialista eszmeiségnek és politikának. Világnézetünkben a hazaftság az internacionalizmussal elválaszthatatlan egységet alkot. Az eszmék küzdelmében szemben állunk mind a nacionalizmussal, mind a kozmopolitizmussal, s a nemzeti értékek lebecsülésével. A szocializmusban is újratermelődnek a marxista világnézettől eltérő ideológiák, így a vallásosság is. A politikai szövetség és a közös cselekvés nem szünteti meg a marxizmus és más szellemi áramlatok, a materializmus és az idealizmus közötti világnézeti különbségeket. Az ideológiai munkában, a világnézeti kérdésekről folytatott dialógusban meggyőző érvekkel képviseljük a marxizmus-leninizmus elveit és világnézetét. Ezzel együtt fejleszteni kell azt a politikai gyakorlatot, amely keresi és feltárja a marxisták és nem marxisták közös cselekvési lehetőségeit, a népi-nemzeti egységjegyében összefogja az ország minden alkotóerejét. 4. A szocializmus eredményes építésének elengedhetetlen feltétele az általános törvényszerűségeknek, az ország adottságainak, a nemzeti sajátosságoknak egyidejű figyelembevétele. Fejlődésünk kölcsönhatásban van a többi szocialista ország helyzetének alakulásával, a szocializmus egyetemes ügyével. Ezt fejezi ki szoros szövetségi viszonyunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a KGST tagországaival és kapcsolatunk más szocialista országokkal. Kölcsönös érdekünk egymás megértése és támogatása, az együttműködés, a tapasztalatok hasznosítása, s minden ország önálló útválasztásának elismerése. Nemzetünk előrehaladása megköveteli, hogy kapcsolódjunk az egyetemes civilizáció fő áramlataihoz is. Ezt szolgálja a más társadalmi rendszerű országokkal kiépített együttműködés fejlesztése a békés egymás mellett élés elvei alapján. Ennek nem mond ellent, hogy természetszerűen részesei vagyunk az eszmék nemzetközi küzdelmének. Érdekünk, hogy ideológiai vitákban érvekkel, meggyőző erővel terjesszük a szocializmus eszméit, és felvegyük a küzdelmet az ideológiai diverzióval szemben. II. I. A szocialista forradalom győzelme után a szocializmus önmegújító képességének formája, a társadalmi ellentmondások megoldásának eszköze a reform. Az átfogó és következetes reform a túlélt tagadása és a szükséges új válaszok programszerű összefoglalása. A reform nem leltet öncél. Szocialista társadalmunk lejlodését, az ország anyagi és szellemi gazdagítását, nemzetünk felemelkedését kell szolgálnia. A reformok bevezetésének ideje, üteme és mértéke objektív és szubjektív társadalmi feltételektől függ. Szükségességük felismerésében és bevezetésében kulcsszerepe van a pártnak, és nélkülözhetetlen a szerepe a központi irányító szerveknek, a tömegek kezdeményezéseinek, a tudománynak, a változásokat érzékelő politikai ideológiának. A reformok kidolgozásában és végrehajtásában a demokratizmus teremt lehetőséget a •pE. i_______j r n
