Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.25.a/10)

1985-05-29

I

*

Szorosan értelmezett osztályszefnlélettel még a munkások viszonylatában sem találkozni. Úgy tűnik, hogy az osztályhatárok bizonytalansága az osztályszemléletet is elmosta, inkább a rótegszemlélet a jellemző. Néhány szélsőséges vélemény szerint a munkásosztály vezető szerepe megkérdőjeleződik. A parasztság fejlődése, szerepének növekedése jobban érzékelhető, ami nem annyira az osztály társadalmi helyzetének változásában, mind inkább a magasabb életszinvonalban nyilvánul meg.

i

Az emberek probléma érzékenysége nőtt, de nem párosul a megoldókészséggel. Oellemző, hogy mindenki mástól várja a problémák megoldását.

Egyesek szerint a fiatalok kevés lehetőséget kapnak önálló munkára, a számonkérés is gyakran felszines /értelmiségiek/ és ez problémamegoldókészsógükre, önálló, felelős véleményalkotásukra negatív /~N hatással van.

Rendkívül ellentétes nézetek fogalmazódtak meg az önálló, felelős véleményalkotás szükségességéről, lehetőségeiről, módjairól. Többféle nézet csapott össze; a többség megítélése szerint az emberek nagy része képes önálló véleménynyilvánításra, és ezt felelősséggel meg is teszi. Az egyéni problémák háttérbe szorulnak, előtérbe kerül a közéleti szemlélet /főleg a visszásságok tekintetében/.

Mások úgy vélekednek, hogy bár van véleménye, de nem mer /a függéstől való félelme miatt/, vagy nem tud /kellő ismeretek hiányában/ véleményt nyilvánítani.

Felmerült még az is, hogy egyesek néha az önálló véleménynyilváni- ^ tás ürügyén "túlzásba esnek" és követelőznek,

A társadalmi tudatosság fejlődésében az elméleti felkészültségnek nóhányan kisebb szerepet tulajdonítanak, meghatározónak inkább a munkát, a megfelelő elismerést érzik. A hallgatók többsége azonban ellenkező álláspontot képvisel. Meghatározó jelentőséget tulajdonit az elméleti felkészültségnek. A tudatos, előrelátó társadalmi cselekvés fontosságát elfogadják, de szinte általános az a vélemény, hogy a tudatosság fejlődése elmaradsz anyagi jólét fejlődésétől.

Társadalmi tudatunkat létünk határozza meg. A marxista társadalmi tudat kialakulásához napjaink gazdasági, társadalmi életében túl sok a változás és ezt a tudat nem képes kellő gyorsasággal követni.

I

I_ ___