Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.25.a/9)
1988-03-23
3 Aggályként fogalmazták meg, hogy a beszélgetéseken felvetődő kérdésekre csak a napi sajtó tájékozottsági szintjén tudnak választ adni, ami kevés muníció. A csoportok egy kisebb része csak a kérdések összegyűjtésére és továbbítására vállalkozott, nern vállalta a vitát. Valamennyi helyen a beszélgetések előtt a vezetőség értékelte a párttagok munkáját, a pártmegbizatása teljesítését, a beszélgető csoportok "felkészültek a párttagokról". A beszélgetések légköre nyílt, őszinte, esetenként indulatos volt, nem szűkítették időkorláttal a mondanivalót. Érzékelhetően a párttag is fel^ készült a beszélgetésre, olyanok is kifejtették véleményüket, akik taggyűlésen évek óta nem szólaltak meg. Sok helyen régi gondokat vetettek fel, ami az évenkénti egyéni beszélgetések ellaposodás át, sablonossá válását mutatja. Sokan panaszok elmondására használták fel a beszélgetést, kérdéseikre a beszélgető csoporttól várták a választ. A beszélgető csoportok eredményesen küzdöttek a pillanatnyilag megfáradt, kiábrándult, ám évtizedekig aktívan, elkötelezetten dolgozó emberek megtartásáért, de nem marasztalták azokat, akik eddig sem tettek sokat a pártért. Elvtelen visszatartási kísérlettel sehol sem találkoztunk. Az elhangzott észrevételek három fő kérdés köré csoportosíthatók, a tagság szólt az ország helyzetéről - ezenbelül a kibontakozási programról -, a pártról és helyi kérdésekről. Ezek súlya, aránya eltérő a nehezebb gaz- dasági helyzetben lévő egységek párttagjai főleg a helyi kérdésekkel fog~~ lalkoztak. Néhány helyen előfordult., hogy csak országos kérdések vetődtek fel, a helyi cselekvés lehetőségeinek számbavétele helyett felfelé mutogatás volt érzékelhető Kitűnt, hogy a tagság széles körének van igénye arra, hogy véleményt nyilvánítson a mai helyzetről, feltegye kor déseit, megossza gondolatait, Az ország helyzetét a tagság egyértelműen nehéznek, esetenként aggasztónak ítélte, elemi erővel vetődött fel a "hogyan jutottunk idáig , ki a felelős" kérdése. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek fejlődését, eredményeit elismerik, életszínvonalunkat a környező szocialista országokhoz képest elfogadhatónak tartják, nagy az aggódás a jövőért, "hogyan lehet 40 évi szocialista fejlődés után ilyen a helyzet?" - kérdezik. t—^— J ._ „ _____________— — - - — ■---------------------------—--------------------------------------— —----------———— —— —*■— r n
