Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.25.a/8)
1988-09-22
r n , - 2 -A szabályozó rendszer keretében szintén gazdasági törvényeknek megfelelően belső kényszerré kell váljon a beruházások mértékének gazdaságos, illetve helyes meghatározása. A rossz döntés hosszú távon a vállalati vagyon csökkentéséhez vezet, gazdasági pénzügyi gondok sorozatát indítja el. A vállalati jövedelemszabályozás lényeges változása a bér- és a vagyonadó eltörlése. A kereseti adó alapja a bruttósított 1987. évi bértömeg 102,5 % feletti része, itt az adó mértéke tízszeres, másrészt az adózott eredményből történő kifizetés, melynek adóterhe 200-700 % között változik. A felhalmozási adó szintén megszűnt, azonban helyébe lépett a beruházásokat terhelő ÁFA, melynek 1988. évi mértéke 20 %. Tehat a beruházások növekedésének gátja nem szűnt meg. Sót erősödött es a ° kívánatos tőke-allokáció megvalósulása ellen hat, hogy a használt állóeszközök beszerzése esetén is kell ezt fizetni. A beruházásokat terhelő ÁFA egyre nagyobb mértékben visszaigényelhető, öt év múlva a beruházást forgalmi adó nem fogja drágítani. A vállalati nyereségadó 45 %-ról 50 %-ra emelkedett. Az ÁFA bevezetése növeli a vállalati pénzforgalmat, mivel a számlakibocsátásból eredő pénzbevétel az ÁFA befizetés idejére (minden hó 15.) nem áll rendelkezésre, így folyamatos forráshiányt jelent. A keresetszabályozás rendszerét a központi bértomegszabalyozas, illetve átlagbérszínvonal szabályozás váltotta fel, a vállalatok nagy részét bértömegszabályozásba sorolták. A központi bértömegszabályozás bérszínvonal fék nélkül működik, ami azt jelenti, hogy a felhasználható bértömeget nem befolyásolja sem a vállalati eredmény, sem a létszám, a bértömegnövekedes megengedett mértéke 2,5 %. Ennek célja a vállalati belső létszámtartalékok kihasználása. Ebből a szorított helyzetből a vállalatok kitörési lehetőségei a következők:- belépni a bérklubba, ahol a bértömegnövelés mértéke nem meghatározott, de igen szigorú a követelményszint,- a dolgozói létszám csökkentése,- exportárbevétel növelése, mely további bértömegnövelésre nyújt lehetőséget. {_________J
