Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1984-05-31
I I 6 Pedagógus képzésről: ezek a megállapítások reálisak /a Kossuth Gimnáziumban folytatott csoportos beszélgetés is ezt bizonyítja/. Üzemi aktíván elliangzottak: Igaz az, hogy a pártszervezetekben uolgozó vezetőségi tagok nem ismerik kellően az ifjúságot, A pártvezetőségekben egy időben voltak ifjúsági felelősök - mi lenne ha ezt ismét visszaállítanánk? Nem lenne-e hasznos? Nagy többségét a fiataloknak lehet mozgósítani, lelkesíteni, csak eixliez megfelelő emberek kellenek, .. Főiskolai, egyetemi pártszervezetek: a kikerültek nagy többségének politikai képzettségének a színvonala a szeminárium rartoket üti meg, ezekből az emberekből akarunk vezetőket képezni. Differenciált, hogy milyen korban, mire van szüksége . a fiatalnak. Azoknak a fiataloknak, akik munkába álltak /lehet az fizikán munkás, értelmiségi területen dolgozó/ a pályakezdéshez szükséges föltételeket előbb-utóbb meg kell teremteni. Intézményesen és központilag kell a fiatalok lakásgondján segíteni, minden velük történő beszélgetésnél ez az első os legfontosabb kérdés. Bojtár elvtárs: Igen nagy várakozás előzte meg az 19?C~os^határozatot. Ezt nem lehetett érzékelni a jelenlegi elemző anyagnál. Nem eléggé elemző az anyag, feladatmeghatározása túl ali.alanos. Az ifjúságpolitikai határozat feladati része sokkal konkrétabb volt, lehetett látni, hogy mit érünk ol a végrehajtás esetén. I. fejezet: igaz és reális, A feladatok ilyenfajta megfogalmazásából nem élvezhető a társadalmat mozgósító erő, amelyre viszont szükség lenne, Feljegyzések: Az ií'juság cscilácia.lcxpi'tá.sliozj lakaslioz jutusiioz, önálló élethez való lehetősége nehezedett az ifjúságpolitikai határozat óta. Itt nem jelennek meg preszthsigények, Ifjúságnak lényegesen kisebb hányadát jelenti akire ez igaz. Iskola, túlterhelés: a túlterhelés ma élő probléma. Az iskolákban sok konzervativizmus fellelhető /metodikában, irányítási kérdésekben, követelményrendszerben/. Az iskolai élet demokratizmusa nagyon komoly fejlesztésre szorul. Család-iskola: a folyamat az, hogy a család egyre kevesebbet valjv'"''' iái a gyermek neveléséből és egyre többet hárit az iskolára, viszont az iskolai nevelést a családi nevelést nem nélkülözheti, ^z iskolának van olyan szerepe is, hogy nemcsak a gyerekkel van kapcsolata, hanem a családi házzal is. Csillik elvtárs: A társadalmi életben ezt a hatást ki kell váltani a család felé. h'o órás munkahétben dolgozik a szülő, szabadidejében pénzt keres, a többletjövedelem megszerzése céljából, nincs ideje a gyermekkel foglakkozni. Bojtár elvtárs: A szülők egy része azt szeretné, ha hétvégén is az iskola foglalkozna gyerekével, három iskolában tartatlak szombati foglalkozást, ha ez nem lenne akkor som a szülő foglalkozna a gyerekkel, nagyobb a veszeólyo annak, hogy nem megfelelő társaságba keres barátokat - fiatalkori bűnözés. Munkahely szerepe: erősíteni kell ezt a szerepet. Rétegmunka erősítése: egységes ifjúsági szervezetre van shükség, ami a KISZ és ezenbelül kell biztosítani, hogy a KISZ célkitűzéseinek megfelelően a különböző rétegek megtalálják módját tevékenységüknek. Az ifjúságot érintő kérdéseket a pedagógusok is látják, feladataikat ismerik. r---------------------J ÉfrT1*' iij || 11 i(i ifiii intfiTf *--*9***$^
