Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1979-11-13
r * n [ A kerületi Pártbizottság politikai irányítása alatt 3<? 6~dasági egység és 3 kutatóintézeti bázis működik. Ezek ltozul o önálló vállalat, az ország más területein is létesített termelő üzemekkel, 3 szövetkezeti vállalat és 7 ipari szövetkezet. A beszámolási időszakban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Per megyéhez kerültek, s ugyancsak a területi elvtől ^eiteroen nem XX. kerületi irányítású 4 gazdasági egység /Építőipari Szállítási Vállalat, Országos Szakipari Vállalat üzemegysége, Povarosi Közterületfenntartó Vállalat és a Sütőipari Vállalat kerületi egységei/. Vállalaton belüli összevonásra került az Erzsébeti Papírgyár és a Papirhulladélcbegyüjtő Vállalat, megszűnt a BFK Gépjavító Üzemegysége és a Gubacsi Téglagyár. Sor került 2 gy vállalati átcsatolására. A beszámolási időszakot dinamikus gazdasági növekedés jellemez- <\, te. 1974-ben gazdálkodó egységeinkben /a vidéki gyáregységek e együtt/ 6,4 milliárd Ft termelési értéket állítottak elő, mely 1979-re folyé áron mérve 11,5 milliárd Ft-ra növekedett, kereskedelmi és szolgáltató vállalataink forgáma megközelíti az évi 3,5 milliárd Ft-ot. A számottevő gazdasági növekedés értéket növeli, hogy csökkenő dolgozói létszám mellett valósult meg /1976-ban az összes dolgozói ‘létszám 14Ö65 fő volt, s ez a tervidőszak végére 15i~al 12572 főre ősökként/. A kerületi küldöttértekezlet felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőforrások bővülése nem varirato, a ^ termelés bővítését más úton kell megvalósítani. Ezért a gazda- ^ sági egységek az V. ötéves terveikben csökkenő fővárosi létszámot, vidékre történő ipartelepítést, valamint tennékszerkezetbeli technológiai és más létszámmegtakarité intézkedéseket terveztek, valamint törekedtek a meglévő munkaerő jobb kihasználásra. A kongresszusi határozat és a középtávú népgazdasági terv értelmében már a tervezés időszakában nagyobb hmigsúly tevődött az intenzív fejlesztésre, a hatékonysági, minőségi összetevőkre. Elsődleges feladattá vált a piachoz való rugalmas alkalmazkodas igénye, s a vállalatokat erre az összetett feladatra alkalmassá kellett tenni. Ezért kerületünkben is gazdasági átrendeződes vette kezdetét a szelektív - intenzív iparfejlesztési politikai meggondolások és döntések alapján. A nehezebb körülmények következtében ma már valamennyi temelő egységnél kényszerítő feladatta L--------J L________ . ~ * - - - - - - ■ — ------------—--------------—----------—é—-—*—
