Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1968-11-14
W< j ..I II ■ I ■ III p ■ I ■ III ■ — 1 - ” - * ------------------------—-------------------r i \ Javasolja, a Vágrehajtóbizottság a következőkre hívja fel Tolnai et. és a Z.törzs figyelmét: .. A jelentés nevelési címszó alatti részét és a feladati reszt a következőkkel kell kiegészíteni és a munkában révényesiteni: Papp elvtárs elmondotta mennyire fontos a munkásőrók es a zaszloalj politikai arculatának alakítása, formálása. Ennek érdekében a z. törzs, az 1969-es évre dolgozzon ki egy külön programot, a törzs es alegységparancsnokok /szpk-ig bezárólag/ részére tartandó rendszeres politikai tájékoztatásra. Ezt a külön programot úgy kell a kiképzési programmal összhangba hozni, hogy ennek végrehajtása külön igénybevételt ne jelentsen a munkásőr elvtársak részére. A program kidolgozásához Tancsik elvtárs nyújtson segítséget. Ahhoz, hogy a parancsnok alegységét nevelni tudja, rendkívül fontos, hogy a napi politikai kérdésekről jól legyen tájékozódva. Tudjuk, hogy ami a közvéleményt foglalkoztatja, az lecsapódik a munkásőrségnél is, jelentkezik az egyes munkásőrők magatartásában, véleménynyilvánításában. Ezért szükséges részükre a folyamatos tajekoztatast biztosítani. r\. A továbbiakban azt kell megszervezni, hogy az alegységparancsnokok a kapott tájékoztatást egységüknek továbbadják. Ezt is a kiképzési program egyeztetésével kell megoldani, hogy az óraszamot ne növeljük, de biztosítsuk a megadott idő jó kitöltését. Meg kell szervezni a rendszerét annak is, hogy a munkásőr elvtarsakkal a pártszervezetük vezetői, gazdasági vezetőik és a mö.parancsnokok rendszeresen csoportos beszélgetéseket folytassanak. Ennek a tervet is el kell készíteni. Ezáltal mód nyilik arra, hogy a munkásőr elvtársak kis csoportokban gazdasági és pártéleti, valamint kiképzési problémáikról elbeszélgethessenek. Ahogyan a PB. a csoportos beszélgetések rendszerét kialakította, ezt ilyen értelemben rendszeresse lehetne tenni a zászlóalj életében is. Ez azzal is összefüggésben lenne, ami a vitában úgy jelentkezett, hogy az uj mechanizmus bevezetésével , az anyagi dotálás tekintetében a munkásőr elvtársak hátrányos helyzetbe kerültek. Ilyen vonatkozásban a gazdasági vezetők szemléletét is a helyes irányba lehetne befolyásolni. Következő kérdés: az egyéni beszélgetés. Felmerült a törzzsel való kötetlen beszélgetésen, hogy a századok parancsnokainak kevés lehetőségük van az egyéni beszélgetésre, munkájukkal, egyéni körülményeikkel összefüggésben. A törzs részéről ennek a jogos igénynek megvalósítási lehetőségét meg kell teremteni, és a parancsnokokat is arra^nevelni, hogy alegységeik vonatkozásában ugyanezt szintén biztosítani tudják. Ezzel olyan oldalról is sikerül előrébb lépni, ami hasznos és segít az elért fejlődést is stabilizálni. Az egyéni foglalkozásnak ezt a rendszerét szintén a kiképzés keretében, és nem plusz időben kell a zászlóaljnál kialakítani. Kiképzés, szolgálat ellátásával kapcsolatban: úgy gondolja a fegyelem megítélésének kérdésében nem fog Ruzsbatzky elvtárs véleményével szembekerülni, aki szerint megnyugtató, hogy a zászlóaljnál rendkívüli esemény nem volt, ami a zászlóalj fegyelmének egyik fokmérője. Vannak azonban olyan fegyelmezetlenségek, apró dolgok, amelyek bennünket foglalkoztatnak. Pl: foglalkozáson való meg nem jelenes, kiképzés nem megfelelő színvonalon való elsajátítása, a szolgálat ellátásában fellépő hiányosságok. A kiképzési feladatok végzésénél, a nevelésben oda kellene hatni, hogy minden munkásőr érezze a kommunista felelősségét, ez motiválja a rábízott feladatok fegyelmezett végrehajtását. A VB. elismeri, hogy jó a zászlóalj fegyelme, de ezeket az apró hiányosságokat is meg kell szüntetni. Nem adminisztratív rendszabályokkal, neveléssel kell elérni, hogy a munkásőr esküjét kommunista felelősséggel teljesítse. U____ - J
