Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1966-02-15
r ... n az kibővül az áru, ill. plaoi kapcsolatokkal és az ebből származó kategóriákkal. Más vonatkozásban a népgazdasági terv eddigi, főleg utaoitásos rendszere helyett a befolyásolás módszerei lépnek előtérbe, amely módszerek mindenekelőtt az előbb említett piaci kategóriák. Amennyire helytelen lenne az eddigi fogalmainknak megfelelő tervezés fetislzálása, ugyanilyen helytelen a piacnak, az ^ ért óktörvénynek oly nagymértékű túlbecsülése, hogy az a tervgazdálkodás körülményei között minden problémát hivatva van megoldani. Világos, hogy osak addig szabad a szocialista értelemben vett piaci kapcsolatoknak és az ezzel járó kategóriáknak teret engedni, amaddig azok népgazdasági terveink, végsőfokon gazdaságpolitikánk megvalósítása irányában mutatnak. Az elmondottakat azért is hangsúlyozni kell, mert úgy tűnik, hogy az irányelvek az elképzelt népgazdasági modellt, mint , hipotézist a maga összes, feltehetően jó következményeivel vázolja és nem tér ki a vele járó esetleges ellenhatásokra. A hátrányos hatások nem eléggé hangsúlyozott kimutatása az ellenük való fellépés, 111. tevékenység alapjait nem biztosítja. A gazdasági irányítási reform egyik pillére az uj árrendszer, helyesebben árreform kialakítása. Az árreformon belül eldöntött kérdés az ártlpus megválasztása. Egyet kell érteni az irányelvekben rögzített drbürokrácia lebontásával és lényegében hatósági rendszabályok között az ármegállapítás jogát a termelőre, a kereskedelemre, stb-re kell bízni. Az árreform azonban ez említetteknél sokkal nagyobb problémákat vet fel. Olyan mechanizmust kell kialakítani, amely egyidejűleg biztosítja a stabilitás és rugalmasság követelményeit. Az elképzelések szerint ez részben fix árak, támpont árak és szabad árak mellett a plaoi kaposolatok ingadoztatása utján valósul meg. Ez két problémát is felvet. Az egyik a termelői és fogyasztói árak együttmozgásának kérdése. Utóbbi nem egyszerűen árreform, vagy gazdálkodási mechanizmus kérdés, hanem elsősorban gazdaságpolitika óe ezt a tényt az irányelvek nem eléggé hm hangsúlyozzák. Másik irányú probléma, amit nem látni világosan . / . L_------*-----J
