Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1966-06-30
- A szakosított továbbképzés általdnc3 módszere az önképzo3, am^hea q munlfáfcózösaegé/ nyújtanak eredményesen segitsuget^Ir any műt. a tó és kezdeményező szerepet töltenek 'be a korszerű pedagógiai trjeaszerek kísérletezésével, alkalmazásával. A kerületünkben 26 munkaközösség dolgozik. A nevelők többsége nég nen elsősorban a szakmai pedagógiai továbbfejlődését keresi a munkaközösségek foglalkozásain*, hanem a mindennapi muhkájá-hoz vár gyakorlati segíts eget* Ezért helyes volt a Nevelési Terv és a Tanterv vitás kérdéseinek beiktatása a munkaközösségek programjaiba, és ezek összukapcaoldsa a szaktárgy tanításának netódikájúval, Értékes elméleti és gyakorlati segítséget nyújtottak a bemutató órák, és szakmódszertani viták, /pl. történelem és biológiai rak. közös vitában rögzítette az •‘Ember származása és fejlődése" tanításában lehetséges tantárgyi koncentrációt./ szemléltető eszköz és anyagkiállitások, ^Zavarja a szakmai munkaközösségek tervszerű munkáját, hogy összetételük igen változó, szükséges lenne legalább a törzsgárdát kialakítani és állandósítani. A munkaközösségek vezetőinek többsége alkalmas funkciója betöltésére, de egy részét-elsősorban az osztályfőnöki és S gyakorlati munkával foglalkozó közösségeket - meg kell erősíteni* A jelenlegi korszerűsítési próbálkozások általában az ismeretszerzés "e3 “ismeret nyújtás fázisán belül mozognak, I'íog no m s i ke fűlt megfelelően megértetni az oktatási fo1yamnt korszerUsitésének ^ komplex jellegét.- A helyes törekvések és erednényék mellett szólnunk leli a még neg- Tajálható, fejlődést gátló tényezőkről is. A pedagóguuok egy részénél hiányzik az ideológiai biztonság, amit főleg a szocialista epitcsünk eredményeinek érzékeltetésénél és a napi elvi politikai események megítélésénél tapasztaltunk. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy nen elég tájékozottak n kül* és belpolitikai kérdeosekben. így az iskolai nevelőmunka nem mindig kapcsolódik szervesen a társadalmi valós ághoz. Helyenként találkozunk még a nacionalizmus eszmei maradványaival is. Oktatóink szívesen tanítják hazánk haladó hagyományait, a nemzeti függetlenségükért folyó harcot, de tanításaikban még nagyobb jelentőséget kapnak és élményszerübbok a polgári haladásért vívott harcok /1848-as szabadságharc, Kossuth, Széchenyi dzerepo/, mint a Tandcsköztársasúg, vagy u kommunisták harcának bemutatása, hazánk felszabadulásáért és a szocialista fejlődésért. A kerület nevelőinek nagy részét már népi demokratikus rendszerünk képezte ki. így marxista elméleti felkészül ts 5giik kialakult, de ez a képzettség nem mindig yg&a p; erősül az ennek megfeleié meggyőződéssel ői magatartással. Akadt néhány olyan pedagógus is /Vas Péter g3 társai/ akiknek világnézetére nyugatimádat, az.»v jetellenesség és a vallásos ideológiai>volt a jellemző. Nevelő munkájukat szocialista pedagógiai elveinkkel szemben folytatták. Sajnos hatásuk alá került több kerületi pedagógus, akikkel szemben kénytelenek voltunk eljárni. Az ügy megítélésében az el3Ő időben bizonytalanságot tapasztaltunk, főleg az érdekelt tantestületekben, ez mutatja, hogy nem ismerték fel az említett nevelők politikai felelősségének súlyát. A Nevelési Terv szocialista embereszményét a pedagógusok nagyrésze nn még nem tartja reálisnak és megvalósíthatónak. Ezt azzal magyarázzák, hogy n fejlődő társadalmunkban meglévő ellentmondások erősen hatnak a gyermekek tudatára, A neve'lésközpontu iskola helyes értelmezése még nen ávlmilános oktatóink körében, L,------------1---------—L)-5“ I
