Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/4)

1966-03-24

r-'------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------í I

I s-r*%- . ^ ..... . _- 5 -A káderkivdXaeztás tervs? arUaégában.. az atánpéid 's tudatos nevelésében nehezen megyünk sídre, nincs ma sem megfelelő tartalék képzés. Következetesebben keli alkalmazni k^cerőinknél, hogy értékelésük egyik mércéje a beosztásuk alatt dolgozó káderek fejlődése legyen.

\ Akadályozza a kádsrnavalést az is, hogy agyasok veszélyesnok^tartjak a "helyettes" nevelését; mórt "veszélyeztetheti11 a vezetőt.

Másutt mechanikusan fogják fel a helyettes helyzetét, 'lyan is elhangzott, hogy 'nem érdomus nevelni, mert úgyis elviszik."

A káderek céltudatos továbbképzését szóigílja a képzési terv. A pártiskola elvégzése általában a munka megjavít Is it eredményezi.

Iskoláztatásunk azonban jobbára az adott helyzeten kíván javitani ^ és kevésbé vesszük figyelembe a perspektivikus elképzeléseket, így előfordul, hogy a közelmúltban iskolát végzett elvtársak felmentésre kerülnek, A hatásköri káderek szakmai továbbképzésben valé részvétele általában indokolt; a hozzáértőbb vezetést sogiti elő* Találkozni azonbar diploma szerzési törekvésekkel is„ Emiatt több vezotő sok éven keresztül elhanyagolja politikai továbbképzését„ A képzési tarv által tartalmazott megállapodásokat néhányan nem veszik olég komolyan, különböző okokra hivatkozva abbahagyják amogkezdott tanulmányaikat. Továbbra is problémás a vezető beosztású káderek portiskoláztatusa« Elhárítják maguktól más irányú képzésre, nagy elfoglaltságra való hivatkozással.. A valóságban azonban a politikai továbbképzés lebecsülése jelentkezik jó néhány esetbon és tartanak attól, hogy az iskola elvégzése után nem kerülnek vissza beosztásukba. Nincs meg a kellő együttmükööés ebben a vonatkozásban az illetékes személyzetisokko1„

i A magasabb felkészültséggel biró elvtársak továbbképzését az olradz'~N le ti konferenciák utján kívánjuk biztosítani, Az elméleti konferenciák jelenlegi rendszere /évente három-négy 2-3 órás vita/ nem eléggé ösztönöz a rendszeres tanulásra,.

Több oldalról bírálják munkánkat egyes káderügyek elhúzódása miatt.

Ebben azonban a jogos észrevételek mellett jelentve zik bizonyos türelmetlenség is,, Sokszor bonyolult feladatot jjlent a káderekkel i szembeni türelem, a körültekintő értékelés, az elhelyezés és a megfelelő pótlás feltételeinek együttes megoldása, Szóvátesznek olyan eseteket, amikor a Pártbizottság által javasolt káder nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, Ez is a mcggondoltabb k.idormunkára kell, hogy ösztönözzön bennünket„

1962-ben volt a Végrahajtó Bizottság előtt nz állami ezemólyzoti munka megtárgyal ísamelynek során fő feladatként a Végrehajtó Bizottság a végzett munka alapján történő értékelést tűzte célul, önkritikusan al kell mondani.,' hogy a személyzeti munkával nőm foglalkoztunk a szükséghez mérten megfolelőonj, igy az üzemek - intézmények káderhelyzotéről ismereteink hiányosak és pártszervezeteink figyelmét sem tudtuk kellően a személyzeti munka alomzésG, segítése, javítása irányába ösztönözni,'

I L—— ---—1----— -—'|