Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.25.a/4)

1965-12-16

I f » * Ham mondható ilyen javulás, különösen a Duüattyu pártssorvazota 5 pártcsoportjára, ahol pl. több mint egy éve nam volt partcsoport­­értekozlet, A pártcsoportbizalmiak nam kapnak randa zárosán oligazi­­tást a pártvozatőségtől, valamint a partvezetőség sem számoltatja be a bizalmiakat végzett munkájukról. A pártcsoportok nem pártépitéssol, -holott ogy korábbi taggyűlés ezt határozatba hozta — minek bizonyítéka az, hogy űz évben a pártszervezetnél són vo sem tag, som tagjelöltfelvétel0 Jelentősön növeli a végrehajtás hatékonyságat^Jiogy o hozott hatá-._ r ozat ok~vágrehaTEasará a ? ZZ*6Vl-Á^r kát megfelelően nyomon követi, lVnnek mócTszero a kerületi PB, l1® pró­zát ánalc megfeleToeri az‘7 hogy a pártvezetőség agy tagja nyilvántart­ja a hozott határozatokat0 Azok végrohajtasat manótkoztan Qll«enor^i? vagy ellenőrizteti. A végrehajtás megtörténte utan,^ pl* az Epitögó- ^ aitőban értékelik, alemzik a határozat hatékonyságát úgy vezetősége r ülésen, mint taggyűlésen. Ma már azonban minden alapszorve zetbon gyakorlattá vált, hogy a két vezetőségi ülés között lejárt határoza­tokat a vozotősőgi ülésen, a két taggyűlés között lejárt határozato­kat vagy ez időszakban hozott vezotőségi határozatokat a taggyüluson a párttagsággal ismertetik. . , * ... , Nem valósult még meg a vizsgált partalapszorvözeteknél az Epitőgépo­­sitő kivételével az, hogy a végrehajtott határozatokat behatóan ellenőriznék, értékelnék, vagy az, hogy a határozat végrehajtása elmaradásának okát megvizsgálnák, a felelőst megfelelő módon felelős­ségre' vonnák. „ . , . , ,, . . Hasonlóan ellenőrzik az alapszorvozetok a komplex intézkedési terv­feladatok végrehajtását is. A pártmunka kollektivitása tarén nem .dlif.al^osnPj^Q^zintán .fajlőjr déstHQTrQJrT^á7~zTáIKr7áJ^Td?r^¥ Epitőgóposltö <Ta a Gyújtógyertya • p a*" y a la ps ze rvo z e t.a. S probléma altalaban az, hogy a kollektivitás még csak az egyes határozatok előkészítésén mutatkozik meg* Ez arra is felhivja a figyelmet., hogy a pártalnpazervazetok még túl sok, pl. gazdaságszervoző napirendet ütemesek és nam jut energiájuk a hat 1- rozatok "megfelelő előkészítésére minden esetben, Ezért ogyes napi­rendek megtárgyalása a gyenge előkészítés miatt formális, pl. Du­­gattyugyürü. A kollektivitás növelését jelentősen elősegíti, hogy a titkár beszámol a két ülés közötti munkájáról. Ez a vizsgált part­­alapszorvezetökben a .Dugattyugyürü kivételével érvényesült, azonban e párt alapszerveza tok titkáraival is előfordult, ha nem is rendszere­sen, hogy maguk döntöttek olyan kérdésben, amelyben az alapszervozot vezetősége vagy az egész párttagság lett volna illetékes. A Dugattyugyürü pártszorvez~tében a párttitkár nem tájékoztatja a pártvezotőséget a két ülés között végzett munkájáról, nem kéri ki a vezetőség véleményét olőro olyan fontos döntések esetében mint pl. ogy osztályvezető beállítása. Ebben az esetben a párttitkár a gazda­sági vezető javaslatát jóváhagyta annak ellenére, hogy az alapszorve­­zot vezetőségének volt egy korábbi határozata, mely szűrint a gazda­sági vezető javaslatát nem tartják elfogadhatónak, mert az osztály­­vezetői munkakörbe javasolt erkölcsi, politikai magatartása oroson kifogásolható. A párttagság csak az események bekövetkeztével érte­sült az osztályvezető beállítás .íról. * . / 9 " L_ -- —J- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents