Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1964-01-03
r ‘- 4 -képesítés nélküla / 4, illetve 12 órában/. Ez a szán is azt bizonyítja, hogy a felkészültség nég kívánnivalót, hagy mága.utan, A nevelőkkel való^ellátottság szánsz erő -megoldása azonb$ui ndn jelenti, hogy. sikerült a pedagógia-v. •o-u.inv v megoldani, . A tanfolyam elvégzésé torraeszo tosen os.... , első ló- _ : leié, hogy valóban jó gyakorlati oktatást végző pedagógusainál jón a nevelőt Pedagógusaink a gyakorlat során válnak majd igazi szakemberre. Ezek a kezdeti nehézségek az oktatás -folyamatában természetesen éreztetik hatásukat. Az iskolák tartalmi munkája: ' A gyakorlati foglalkozás egyik fő feladata fejleszteni a tanulók technikai készségét. megtanítani a.. üzerázámok szakszerű hasznalatat, es ózz ól mintogy előkészíteni az üzemi munkát, ill. a középiskolai gyakorlati oktatást. Nevelés szempon « jóból c tantárgy nagyon;nagy lehetőséget rejt magabán a munkáranovelés. és a közösségi nevelés terén. A nevelési lehetőséget nemcsak egyszerű leh.etoségokc hanem szükségszerű' követelményekké válnak a közösen végzett munkában a ^rgy jellegéből adódóan. A középiskolai 5 + 1-os rendszerrel ellentétben az altd línos iskolában a gyakorlati foglalkozás helyoson épül be az oktatás menetebe. a" gyakorlati oktatás az iskola.' oktató-nevelő munkájának szerves es komoly ered- ^ meny okhoz vezető részévé válik. t Az eredmény ok árny az oktató, mint a nevelő munka, területén jók. A tanulók szórsz-mhasználata, a. műveletek szakszerű elvégzése, ha még nem is minden eset nn kifogás bálán, de jó.; utón halad a cél fölé. A tanulok szeretik a. gyakorlati f-glalkozdsi órákat, az oktató munka örömmel tölti ol okot, változatosságot _ , jelent az iskolai munkában. ' Hiányosságaink a tartalmi munka területén, oslősorban a. kezdeti nehézségekből adódnak. • A tantárgy módszertana nég nőm kristály >sodott ki -a. névenokben, : ., ,. A gyakorlati órák sokféle ismeretanyaga az általános módszertani elvek sokolda változatos alkalmazását teszik szükségessé. A nevelek a tanfolyamokon elsősorban technika.! irányú képzést kapnak. A tanítási módszer gyakran regi t«nuló is1,óla /gyakorló/ mechanikusan sulykoló es az általános iskola .ad y tárgyain'.1 használt elvi mngyarázómódszor nora nindon esetben szerencsés kovoreko. A Tanterv a tanítandó anyagot műveletekben, műszaki-rajzi ismorotpkbon^^Js^ , szors.zámisnoroti anyagban határozza meg. A tanítási anyagot hov-y^s 0- . ... goson feldolgozni* és ogy egységes irányító tanmenetet kaszitonU %y liyo -jellegű t anno nőt, különösön most az első időszakban, amikor a gyakori..!, a löknél még hiányzik, és sok a kozdő nevelő, komoly segítséget •jol-enteno a nuhkában. Tanítandó müvein anyagismeret, nüsza.kira.jz jelentősége még elsikkad a ^ készítése mellett. A tanuló szemlélete, munkája, természetesen a koszit-á .ot hoz kacsolódik. Hiszen elkészült tárgy mutatja, munkájának eredményit., ■ i. ne vclőnoíáezonban tudktoszn kell a nUvolotckcV tiltania, a tárgy a forna c?ak alkalmas munka.darabb a. művelet megtanítás, hoz, .. : , v .• Szegényes és kevés a foruatorvünk.. Kevés kivétellel a T.ovdbkópző intézet tárgyi forSfképezik a. tanmenetei elkészítendő fortóit. Ez. nem GPV r 'szó non volna korszerűtlen. A VII-VIII. osztályokban elérhető mar olyan _ v-hnikai szint, hogyha fizikai, kémiai tanulókísérleti oszkqzok^cgy rusze, ol- ^ . készíthetik a tanulók. Ez helyes lenne gazdasági szempontból, . es ku^noson nos növelési szempontból. A tanuló erezne, hogy munkája fontos, hogy unkája orca menyét a társadalom és az iskola, hasznosítani tudja.- • , .
