Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1962-04-06
+ elért 2,1 /-os terme ési fejlődés mellett 98,5 á-os ;unkáslétszamot alkalmaztak. A vegyesipari vállalatok létszámtervüket betartották. # Bérg'zdálkodás A bérgazdálkodás már kedvezőbb képet mutat. Béralap előri ányzatot up-v a "vasipari, mint a textilipari vállalatok betartottak, a őt kb 2 '5 millió Ft megtakaritás mutatkozik. Kedvezőnek mondható az átlagbérek alakulása is kerületi viszonylatban - összesített adatok alapján - a vállalatok biztosították a II. ötéves tervben előirt átlagbér fejlődést. Hasonló a helyzet a vegyesipari vállalatoknál is, ahol a bérfehasználás és az átlagbérek kedvezően alakultak, sőt egyes vállalatoknál feltűnően alacsony. Pl. Faáru, ahol a tervhez viszonyított termelési , tervüket lo5.9 /-ra teljesítették, 98,4 /-os béralap felhasználással. Munkasele j t Kedvezőtlennek Ítélhető meg a vasipari vállalatok munkáséiért alakulása. Az előző évhez viszonyítva 14,1 >-kal emelkedett, ami abszolút számban közel 1 millió Ft volt. A munkaselejt emelkedésének okai a vállalatok jelentéseiből nem tűnik ki, de feltételzhető, hogy azok döntő részben a figyelmetlen munkából adódtak. Különösen magas munkaselejt-emelkedés tapasztalható a Dugattyugyuruo-y árban - 82,5 $-kal, A Motoröntvény gyárban - 18.8 %-kal, az Oragy árban - 8o.3 $-kal, a üiélygépnél - 116.7 A-kal emelkedett a munkaselejt az 196o. évi bázishoz viszonyítva. A textilipari vállalatoknál az ellenőrzött adatok alapjan a selejt— veszteség - ami abszolút számban 4.749.- eFt volt - nem mutat emelkedő tendenciát a bázishoz viszonyítva. A két iparág viszonylatában a munkaselejt abszolút számban kifejezett értéke ll,751.ooo Ft volt. Ez a tény csők .enő hatást gyakorolt az önköltség csők entésre is. E kedvezőtlen jelenséggel feltétlen foglalkoznunk kell, mert a számok arra engednek következtetni, hogy a vállalatok pártszervei és gazdasági vezetői nem tettek meg a szükséges ^ intézkedéseket az ilyen nagymértékű népgazdasági kar megakadályozás ars 'l'ul órákról A munkástúlórák száma a vas— és textilipari számadatok alapján csökkent. Kzen belül azonban a vasipari vállalatoknál enelkedett ts 5,2 /-kai több túlórát használtak fel, mint 1960-ban. Különösen magas volt a túlórafelhasználás a Jorvasban és az °ragyárban. A tulórafelhasznál Is növekedését általában anyagellátási nehézségek és egyenetlen termelés indkolja. -^gen kedvezőtlennek mutatkozik a most ismertetett tulóraemelkedés, ha tekintettel vagyunk a magas létszámnövekedésre. Fekete túlóra Az előbbiekben k zölt számokból megái lapítható, hogy a vasipari vállalatok 8,4 /-kai magasabb munkáslétszámmal és 5,2 /—os fokozottabb túlmunkával /túlórával/ hajtották végre termelési feladatikat. Az összes túlórák száma 63.000 órát tett ki, a tervezett 5/.000 helyzett, mely 3o fő munaidejével egyenlő. ,.___________________________--J í- - 1 a. ..--------—- ■- - — - -■ * - - - - ------- — - _ — ■ - - - - ---- ----- —--
