Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1962-03-09
-* 2. *i Bizonyos évfolyamok jellege itt is megmutatkozik', Az emberré'válás fejlődési ^ periódusai között a legnehezebb id. észak a középiskolára esik, A serdülőkor, a kamaszkor /lányoknál a bakfiskor/ az ifjúvá válás szakasza nemcsak sok élet* tani, h. nem nagyon sok és mély pszichológiai problémát is felvet. A középiskola négy éve alatt nagy átalakuláson megy at a fiatal, sokszor belső "vihar0 dúl benno, s ebben a folyamatban a négy év alatt egyéniségének pszichológiai egyensúlyát eléri, négy év alatt kialakul benne személyiségének harmóniája. Világnézetének esetleges szertelensége is megnyugvást talál, § itt ’-ap a további fejlődéshez megfelelő alapot. Afs ifjúságban végbemenő változások nem szakíthatok el világnézetük értékelése s*rán. Az elmondottakból adódik az a csoportosítás, ami lényegében a középiskola négy évét két nagy csoportba osztja? az 1,-ÍI, és a III,-IV,osztályok, "V Az I.-II, osztályokban - melyekben élettani és pszichológiai szempontból is a legnagyobb változás zajlik le a fiatalokban - az'életkori sajátosságaiknál fogva, aligha beszélhetünk kialakult világnézetről. Azonban, hogy ennek a kornak is megtaláljuk a helyét, érdekes módon fejtegeti középiskolánk egyik tanára: "manapság a világnézeti nevelés terén divatos dolog a serdülő kornak negatív vonásait, nehézségeit hangsúlyozni. Hovatovább az az -órabér érzése, ha ezeket a panaszos, fásult megjegyzéseket halig tja , mintha valami szánalmas^ életkor volna ez, afféle lidérces, in.gov• nyos táj, s legfőbb- törekvésűn':, vágyunk csak az lenne, hogy már csak ép lábbal kinőn nek belólq, Vedig ez az a kor, amely az élet személyes átér zését, olthat-’ ílan vágyát hozza; a romantikát, a szépség, a tudás, a hősiesség varat, Sokat irtai: arról, hogy a háborúban éppen a'fiatalok, v ggyis akiknek legtöbbet Ígér az 'lat, haltak meg a legkönnyebben," Az I.-II. osztályokban a romantika, a csapongó f'.ntrzia mellett, lépésrőL-lépésr©'hatolnak be értelmükbe a tudományos vil: gnézet megingathatatlan tételei,^ érvei. Az ó lelkivilágukban az "ég" már nem misztikumot rejt magában. A ma fiatalját Olyan szempontból érdekli, hog,' milyen rakétákkal, milyen magasra tudott eddig* az' ember'felhatolni, és milyen módszerekkel lehet est az eredményt tovább javítani; Ha ebben a korban találkozunk is határozott, egyértelmű materialista megnyilvánulásokkal, annak alapja nem a tudományos elmélet meggyőződéssé szilárdult ismerete, hanem az Iskolában hallottak elfogadása, főként politikai egyetértés, érzelmi azonosulás mindazzal, amit társadalmunk részéről számukra közvet iten ele. Azok a tudományos részeredmények és konzekvenciák, melyolajt szaktárgyanként elsajátítanak, igyen lassan - lépésról-lépásre - alak.Inak bennük egységes Világképpé, világszemléletté, Ateisr^j materialista állásfoglalással - s ez a helyzet ismeretéből adva van - nem lépünk fel olyfan igénnyel, mint amit az egyik tanár megemlítí“sokszor űsiink abba a hibába, hogy a gyereket kis kommunistán H: t kintjük," Az I.-II, osztályokban a világnézeti probléma’"hal való elmer.yíilt foglalkozással tanulóink nagy többségénél nőm ta lálkozunk, A világnézet 'ogalim, problémái, saját világnézeti álláspontjuk meghatározása korántsem jelent, számukra életkérdést. Egy-ogy osztály többe éget a világnézeti közömbösség jolloraai; ^öbbcsgük az iskolai oktatás szelleme alapján elfogadja a materialista világnézetet, do nem problémásik ezen a dolgon, v*r de ki ölési kár > uás dolgod liötik lo. .............. . L---— J r i
