Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1985-11-15
, - 7 -Van olyan tapasztalat, hogy felháborodott szülők hivtak telefonon, hogy beléptidij szedés mellett olyan filmet vetítettek, ami 20 pedagógus munkáiét tette tönkre egycsapasra. . , , * Az állami ifjúsági nevelőintézet: velemenye szerint kenyszermegoldao, mert egy lezüllött családi háttérből ha kiveszik a gyereket 3°* tesz, de nem mindenkinek tesz jót az a lelki sivárság, ami ott van.:Nagy sok gyerek megszök9k még úgy is, hogy az utcán kell csavarognia. Az ifiuság védelme terén meg van határozva a politikai, társadalmi és állami szerveknek mi mindent kell csinálni. Vannak szabályok, ha-i tározatok, csak éppen ki-ki a maga területen nem azt csinálja amit^ kellene. Ebben a munkában számtalan szerv összehangoló tevekenysegere van szükség. Csomó kérdés anyagi kérdés is. Csak céltudatos, összehangolt munkával lehet eredményeket elemi. Mn-raphan Péter et. : A beszámoló pontosan veszi számba a mai magyar ifjúságra fsaEeruTeti ifjúságra egyaránt jellemző legfontosabb problémákat. A beszámoló is, a feladatterv is felveti, ho^y az alapvető _ gondok megoldásának feltétele jelentős anyagi erőforrásokat igenyelne. ^ Az a véleményem, hogy a jelenlegi társadalmi folyamatos ismereteben nincs rövid távú eseélye annak, hogy jelentős anyagi erőforrások állnának rendelkezésre a jelzett problémák megoldásához. A beszámoló is, Í feladatterv is több pontban, pénz nélkül is megoldható. Több olyan természetű problémája is van a mai magyar ifjúságnak, amelyek nem anyagi beruházást, hanem szellemi tőkét, törődést es szemleletvulta igényel. Ilyen rendezetlen problémának tekintem azt a gondot, amely a Párt KB. 1984. októberi határozata is leszögez. Nevezetesen azt,ho^y a korábbi határozatok, célkitűzések ellenére sem alakult ki az ifjúság nevelésésében a megfelelő társadalmi munkamegosztás. Önmagában azt is eredményének tekintem, hogy az elmúlt 15 esztendőben viszonylag jol körvonalazódtak valamennyi társadalmi es tomegszervezet, intézmény es intézményrendszer feladatai a nevelőmunkában. Mas ó^°n^S^startanám hogy valamennyi tömegszervezet es intézmény onalloan is víz p-ália meg miért nem vált gyakorlattá a megfelelő retegmunka, miért nem sikerült a napi munka gyakorlatában alkalmazni a felismert neve lési feladatokat. Jogosan vethetné fel bárki, hogy a nevelomunka során sem csak tüneti kezelésre van szükség. Jogos igény, J}°Sy ^olminden Coak akkor oldható meg, ha megszűnnek az ifjúság S°ndolkodaamodjat, szellmét eszmei-politikai arculatát befolyásoló negatív tényezők, öze et nék konkrét példát is mondani. Másképp nez^lci annal a pályakezdő fiatal embernél a munka becsületes, aki alkotókedvet úgy bontakoztathatja ki hogy erre az őt körülvevő munkáskollektiva, közvetlen vezetői í ösztönzik. Nagymértékben befolyásolja munkához való viszonyát, a taroa dalomról alkotott ké?ét, ha ezért a munkáért oiyan fizetést kap, me|-^ Ível megfelelő életmódot is tud önmaga szamara biztosítani. Mar a pel daból is kitűnik, hogy az anyagiak^csak egyoldalúan befolyásolják fiataloknak a világáról alkotott képét. Az, hogy szükség van a^ a kotómunkára, az döntően nem pénz kérdésé, ehhez körében a kollektíva igényessége. Az anyag is jelzi, hogy a csaiado o nevelőmunka hiányosságainak van gazdasági háttere is. Gondol.ok itt túlmunka miatt a gyermekek nevelesere fordítható időkiesésre. Nem i tatom hogy az eJárnék is, a társadalomnak is szükségé van a túlmunkára Ugyanakkor nem értek egyet azzal, hogy sok szülő erre hivatkoz könnvedél feladja a gyermekek nevelésében ráháruló feladatokat.Sokan kényelmi szempontból is feladják a gyermekek nevelesevel jaro kitartó, áldozatos munkát. * / * L—^ ,r n
