Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.25.a/3)

1983-01-25

r n 6 Elismerjük a gyári kollektiva áldozatvállalását, nehéz munkakörül­mények közötti helytállását, hiszen csökkentett termelőterületen igyekeznek teljesiteni a tervcélokat. Ugyanakkor napirenden kell tar­tanunk a zavaró tényezők feloldására tett intézkedések folyamatos ellenőrzését is. Népgazdaságunk a jelenlegi helyzetben 1 milliárd , forintot meghaladó összeget áldoz erre a beruházásra. Politikai felelősség is, hogy a vállalat a rekonstrukciót jó minőségben hajtsa végre és a fejlesztési célok reálisan megvalósuljanak. A kerületi vállalatoknál, gyáregységeknél, szövetkezeteknél 1982-ben is fontos intézkedések történtek az anyag- és energiatakarékosság további fokozására. Ezek döntően kényszerintézkedések voltak a gyártmányok jövedelmezőségének biztosítása érdekében. E témakörben a kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság is folytatott vizsgálatokat. Megállapította, hogy a vizsgált egységekben a gazdálkodási folyama­tok szervezettebbé váltak, a dolgozókat, a vezetőket anyagilag is ér­dekeltté tették a készletek nagysága és összetétele, az elfekvő kész­letek csökkentése érdekében. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a terme­léshez szükséges készleteken felül a biztonsági tartalék nagymérték­ben emelkedik. Emögött alapanyagok és segédanyagok beszerzési nehéz­ségei húzódnak. Bár a tapasztalatok többsége kedvező és ehhez jelen­tős mértékben hozzájárultak a szocialista brigádmozgalom kezdeménye­zései, eredményei, ma még nem áll rendelkezésünkre általános ismeret. Ezért a Budapesti Pártbizottság útmutatásának megfelelően a kerületi " gazdaságpolitikai munkabizottság közreműködésével 1983-ban átfogóan megvizsgáljuk az anyag- és energiagazálkodás helyzetét. A dolgozói létszám elmúlt években tapasztalt meredek csökkenése le­lassult , különösen az év második felében. Az Építőipari Gépesítő Vál­lalat, a Közúti Gépellátó Vállalat, a Habselyem Kötöttárugyár lénye­gében be tudott állni a tervezett létszámra. A Hazai Fósüsfonó és Szövőgyár, a Fonalkikészitőgyár és a Kontakté Alkatrészgyár kevésbé. A különböző gazdasági szervezetek elszívó, zavaró hatása nem szűnt meg. Felgyorsult a létszámmozgás a Ganz-Mávag Soroksári Vasöntödé­jében és a Csepel Autógyár 2.sz. Gyárában. Az okok mindkét helyen alapos elemzést igényelnek, mert a vezetők egy része is elbizonyta­lanodott és kilépési szándékkal foglalkozik. t____—---J

Next

/
Thumbnails
Contents