Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1982-11-26
! I I- 9 -- 3 -tikai-, társadalmi szervezeteinek és a munkahelyi kollektíváknak, családban elsekélyesedtek az emberi kapcsolatok, a család nem Kerületünk az alapvető ellátási területek összesített, súlyozott tud mit kezdeni önmagával az együtt töltött időben, igy a csa — fővárosi ragsorában a 111, és IV, öteves tervi 2l« helyről az V. ládi neveles színvonala sem kielégítő, ötéves terv végére a 14# helyre került, amely a városrész dinami— A gazdasági szervezetek VI. ötéves termelési-, gazdálkodási-, |<us fejlesztésének eredménye. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy és szociálpolitikai tervei arra mutatnak, hogy visszalépés nem mig a m0 ötéves tervben a kerület fejlesztésére rendelkezésre következik be, de valamennyi egység igyekszik még tudatosabban, álló pénzeszközök - Fővárosi Tanács és a kerületi Tanács fejleszkörültekintőbben felhasználni ezen pénzeszközeit. tósi aiapj0, 0 kerületi vállalati támogatások összesen -1,2 milliárd Ft, addig az V. ötéves tervben ennek több, mint hatszorosa, IV- y 15 milliárd Ft állt rendelkezésre. Ezek az eredmények tették le-1 yárospolitika, városfejlesztés hetővé, hogy az 1930-as kerületi pártértekezlet kitűzhette a ke-A várospolitikai célok a felszabadulást követően mindössze rület perém részeinek gyorsabb ütemű fejlesztését, az ellátási a háborús károk helyreállításában, az alapvető életfeltételek színvonalban meglévő különbségek csökkentését. A továbbiakban a megteremtésében fogalmazódhattak meg. Az 50-es években kezdőd- pártértekezlet városfejlesztési koncepciója alapjan mutatjuk be hetett meg a városiasodás elemi szükségleteinek megteremtése. az egyes ellátási területek fejlődésének jellemzőit. A népgazdaság akkorilehetőségei és a népgazdasági koncepció kö- 1#/ Kommunális ágazat , vetkeztében azonban településfejlesztés lényegében nem történt. , , , — -----7~------——-----;---;----------—--------------. A lakásépítés telepszerű és tömeges meretei a kerület legsulyo-A kommunális, szociális, egeszsequqyi és kulturális ellátottsán ....... ....---------------------------------------—— -----^-------;-----------------------------------------------sabb gondjának, az életkörülmények legmeghatározóbb tényezőjének színvonala csak az 1960-as evektől kezdett számottevően emel. , , , . , , . . . kedni ’ rohamos fejlesztését eredményezte, A telepszerű lakásépítés- amely a kerület legrosszabb minőségű lakásainak szanált terü- A munkásosztály helyzetének javítására hozott párthatározat , , ,, , , .....................J p eterozat letén induit meg - nemcsak a lakasallomány javulását, hanem a ' /1958, /, Budapest es kornyéké általános rendezési tervének kiala............ , , . , „ , , . , ,, ’ “járulékos beruházások /közművesítés, kereskedelem, szolgáltatás HSa ,* dnnal< lehetose9et, h°gy ° kerület! fejlesztése, közlekedés javítása és gyermekintézmények létesité. ar izo s g et, <i o gozhat ta a városrész hosszútávé, 15 parkosítás és úthálózat korszerűsítés/ eredményeként a lakóeves városfejlesztési tervét. Ez tekinthető a tervszerű város, . „ ^ r,Rto ° tervozeru varoshelyi környezet teljeskörű változását idezte elő. politika megalapozásának, a varosiasodási folyamat, ezen keresz!■ tül a lakosság életkörülményei dinamikus fejlődése kezdetének. A kerület lakásainak 1970-ban több, mint 55 %-a volt 1 szobás es * o lakásállomány 1/3-a volt 2, illetve 3 szobás. Tiz év múlva az WT . r~. '!‘1 eS2t??1 <Q^cepci° ,leIletnzqie_, hogy az. alapellátás x szobás lakások aránya 44 %, a 2 szobásoké 40 % és a 3 és több f n ozo—^..etetne ^aranyos fejlesztését tűzte ki célul. Ez szobásoké 16 %-os arányt képvisel. Ezek az arányok ma még 1 szof J emZ1 3 <8S° 1 <ÖZ0Ptávú fejlesztési terveket is, bás ég vagy több szobás lakások vonatkozásában rosszabbak a j A várospolitikai koncepció kialakításában, az ellátási te- budapesti arányoknál. /A lakásügy fejlődését a 3.sz. melléklet L rületek fejlesztési rangsorának meghatározásában döntő jelentőtartalmazza./ \ Se?áh< V°ltal< 3 kLrulctl parterte kéz letek. A megvalósítás folya- A lakáselosztás során a lakások 80-90 /-át fizikai munkások, 50 ' id» P t3náCS1 testulete!' mellett a IV. ötéves terv o^át fiatal házasok kapták. Ezek az alapelvek hosszútávon érvé, ^ <6Z 60 3 nyilt várospolitika jegyében - egyre nyesülnek. Mindez nemcsak a lakáskörülmények pozitív változásait I terepe a társadalmi szervezeteknek, a lakókörzetek poliidézte elő, hanem új minőséget jelent a lakókörnyezetben, a szo! 1 , / • / * ___________________________________ Kt ,|T________________________________________________
