Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1968-05-21
r 1 1 Nem arról van azó, mintha korábban nem lettek volna törekvések a különböző érdekek összhangjának kialakítására, de azzal, hogy most belép a harmadik érdekeltség, ez bizonyos mértékig megnehezíti a feladatokat. A népgazdasagi, egyéni és csoport érdekeket megfelelően egybehangolni, a helyes összhangot megtalálni bonyolult feladat. Egyetértünk Réti etnő megjegyzésével, hogy ezt a feladatot egyszeri alkalommal nem lehet meghatározni. Van olyan jelenség - a hozzászólások is ezt mutatták - hogy az érdekek összeütközése után más és újabb összeütközések jelentkeznek, ezek feloldására újabb és újabb intézkedések szükségesek. A hozzászólások sokoldalúan egészítették ki az előadást. i Burkus et, érdekesen mutatta be a társadalmi fejlődés alapján az anyagi és erkölcsi ösztönzés alakulását, melyből végső soron azt a következtetést vonhatjuk le, vigyázni kell, hogy azt mindenkor a társadalom teherbírásának megfelelően alapozzuk és mindkét ösztönzőt megfelelő arányban, együttesen alkalmazzuk. ^ , , Szebeni et. megjegyezte, hogy végső soron az érdekek egybeesnek, mivel a cél n szocializmus felépítése. De a végső _ cél elérése közben az érdekek elkülönülnek egymástól. Az ^ egyén érdeke, aki többhöz szeretne hozzájutni elkülönül a vállalati csoport érdekétől, az össztársadalmi, népgazdasági érdektől, többet kiván önmagának megszerezni. Ugyanakkor a népgazdasági érdeket is ki kell elégiteni. Azonban amikor bz érdekek elkülönülnek agymuatólf ugyanakkor nagyobb munkára serkentik az egyént, a csoportot is, végső soron hajtóerőként jelentkezik. Egyrészt megvan az összhang, mert az érdekek egybeesnek, ugyanakkor az elkülönülések is megvannak, de végső soron ezek hajtóerőként jelentkeznek. A műszaki fejlesztés kérdésében Réti elvtársnővel értünk egyet, Hídvégi elvtárs is tett ilyen megjegyzést, nem minden áron kell a műszaki fejlesztést megvalósítani, meg kell találni a megfelelő arányokat. Amikor az egyén azt tapasztaljai, hogy érdekei háttérbe szorulnak, a hajtóerő nem sokáig fog az illetőnél jelentkezni. Éppen ezért a műszaki fejlesztés, a beruházások biztosításánál azokat az /"~v arányokat kell megkeresni, amelyek helyesen együtthatnak, ösztönözzenek abban az irányban, hogy a vállalat javara megteremtse a műszaki bázist, ezzel távlatilag az egyén is egyetért, ugyanakkor az egyéni érdeket is figyelembe kell Az anyagi—erkölcsi ösztönzés kérdéséről többen is beszéltek felszólalásukban. Amikor az anyagi ösztönzésről, egyéni érdekeltségről mint hajtóerőről beszélünk, ugyanakkor az erkölcsi ösztönzésről sem szabad megfeledkezni. Az embereknek nemcsak anyagi igényeik vannak. Az az ember, aki anyagilag megfelelően dotált is igényt tart arra, hogy jó szóval, dicsérettel, megbecsüléssel erkölcsi oldalról is el legyen ismerve, amit kifejezésre kell juttatni. Szó volt arról is, hogy az évvégi nyereségrészesedés terhére milyen elosztást lehetne végezni, ez vállalatonként különböző. Azonban azt figyelembe kell venni, hogy az 1967- es évhez mérten a nyersségrészesedésnél nagy zuhanás ne következzen be* VállBlnteink erőfeszítéseit ismerjük* törek— szenek az uj lehetőségek, tartalékok felhasználásúra, ugyanakkor a távlatfejlesztésre is. i____i___J
