Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1966-09-09
r .... i A származási kategórizálás eltörlése az egyetemi és főiskolai felvételeknél sok problémát és aggodalmat okozott. Gyakran vetik íel, hogy ez a határozat nem váltott ki a munkásosztály szempontjából kellő hatást. Azt tapasztalják, hogy elsősorban polgári származású fiatalok kerülnek túlsúlyban a felső iskolákba és csökken a munkas- és paraszt fiatalok száma.- Az utóbbi években többször felhívták a párt figyelmét arra, hogy ^a” gyobb mértékben helyezkednek el fontos állami- és gazdasági funkciókba olyan emberek, akik politikailag a munkáshatalom számara megbízhatatlanok, sőt egyenesen ellenséges baállitottsaguak. Fzt veszélyes jelenségnek tartják, ilyen jelenségeket különösen a Soroksári Vasöntödében tettek szóvá. A gazdasági és ideológiai munka kapcsolata, a közgazdaságig kérdésekkel történő foglalkozás előtérbe került a politikai tömegmunkában, a kérdések jelentőségét az húzza alá, hogy a gazdaság a társadalom fontos tényezője, az ember a termelőerők közül a legfontosabb, és a nagyobb tartalékok a szubjektív oldalon vannak. E tartalékok oredmá/-n nyes mozgósítása követeli meg a fokozottabb politikai felvilágosító és nevolőmunkát. Az emberek személyes ügyeivel történő behatóbb törődést. Néhány jelentős esemény és a párt fontos határozatai különösen megkövetelték a gazdaságpolitikai kérdésekkel történő foglalkozást. A gazdaságszervező munkával, a közgazdasági kérdésekkel, a gazdaság és az ideológia .összefüggésével a következő időben - a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése során - még részletesebben ás nagyobb hozzáértéssel kell foglalkoznunk. A politikai tömegmunkánknak az elkövetkezendő időszakban az ogyik fő kérdését fogja jelenteni. b,/ A politikai tömogmunka módszere és szervezeti formái javításával, fejlesztésével foglalkoztunk. Agitácíós munkánk fejlődött. Hangja szerény és őszinte, nem kioktató jellegű. Tájékoztatást ad, magyarázza az eseményeket, válaszol a legfontosabb kérdésekre, az eredményeket reálisan ismerteti, és a feladatokra, munkára mozgósít. Az agitáció alapvető módja a szóbeli érvelés, Elmondhatjuk, Hogy még nem valósult meg a Szervezeti Szabályzatnak - a kötelességeire vonatkozó - azon előírása, hogy minden parttag terjeszsze, magyarázza, védelmezze és egyéni példamutatasaval, valamint felvilágosító politikai munkájával mozgósítson a part határozatainak végrehajtására. Jennek oka, hogy a párttagság tájékozottsága nem mindig kielégítő. Nem rendelkeznek kellő érvanyaggal, tényekkel és adatokkal, melyekkor konkréttá lehet tenni a felvilágosító és meggyőző munkát. A tagság felkészültsége sem mindig kielégítő. A pártszervazetok_sem helyeztek súlyt a tájékoztatásra, és nem támasztottak azt a követelményt, hogy minden párttag vegyen részt a politikai felvilagositó munkában. A politikai tömogmunkánk szarvozati formáit illetően, elsősorban n csoportos beszélgetéseket kell kiemelni. A megjelentek kisebb i - J- - — --■ -■ - - — - — -— — --------------------------------------------------------- ------------------------— ---------------------------------— -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—--------------------—^
