Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1962-06-01
r n t - 5-azólni szeretnék a selejtrcl: a sele jt alakulása nem kedvező. Rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja a termelési költségek, az anyagköltségek, az anyagtakarékosság ügyét is. Olyan feladat, amelyről nem szabad pártszervezeteinknek megfeledkezniük. A túlóra sál kapcsolatban: elég kellemetlen, hogy a túlórák növekednek, bár ezt egymagában, mindentől elvonatkoztatva vizsgálni nem volna helyes. Lehetőleg tervben határozzuk meg azokat az termékeket, amelyeket a vállalatnak évközben leadnak. Azt is látni kell, hogy előfordulat egyes vállalatoknál olyan termékgyártás bevezetése, ami nem változtatja meg a tervben megs.-.abott feladatokat hanem azt is és a pluszt is meg kell csinálni. Két lehetőség 1 van: vagy létszámemeléssel vagy túlórával tudják megoldani. Nem helyes az, ha a főhatóságok ezekre megadják az engedélyt. Ügy néz ki, hogy a vállalatvezetés az egyszerűbb oldaláról ölj meg a dolgokat. “A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatvezetés kivánja, a dolgozók akarj .k a túlórát. Kern helyes azonban, hogy a lemaradást is túlórákkal az árják behozni. Erre az anyag is utal. f-s, '“agyon figyelemreméltónak tartom a jelentés megái la. itas.it a három műszakról. Lényegében azt mutatja, hogy a három műszak formális, a számok is azt r.utatjók, hogy a harmadik műszakot ilyen értelemben beindítani nem érdemes. \ különböző intézikt ;áai terveknél nagyfokú formalitás érződik. Ami a veszteségidőket illeti: az'rt tűnt fel, mert régen találkoztam lyénnél, Érdekes, hogy t zek a nagy veszteség idők nem a termelés azervezéshibájából, hanem a dolgozók hibájából adódott, üzen viszont nem lehet csodilkozni, mert a dolgozók nem érzik meg keresetükön a kieső időket. Kost már nem is csodálkozom a onhogy e ’.y szervezett üzemben - pl a botorontvényben - a dolgozók akkor mennek be dolgozni, mikor akarnak, dó dolog ez, mert eresetükből még csak nem is hi inyzik a kiesett idő. Ízt hiszem, ezzel érdemes volna külön is foglalkozni. Ha már ide leirtuk, nyilván tenniv ló is akad számunkra. Azt hiszem, ho y üozsik elvt íra javaslatában sok igazság van. 3o kai jobb megoldást jelentene a ’otoröntvénygyár áthelyezése a Sírvasba. Egy csomó kérdést megol''-"n dana és a népgazdaságnak is haszna lent e belőle. Egy tényleges vizs gálát alapján meg kellene nézni, mennyire lehet a javaslatot az elkövetkező években megvalósítani. A lo.oldal ut.bek. a mondatot javítsuk ki, ill. módosítsuk úgy, hogy ... ahol a népgazdaságnak szüksége van rá ... Kovács E. et. Az anyaggal egyetértek, de az 1. és 2. ;ont lerövidített anyag, mert csak tájékoz atúsul hoztuk. Fő probléma az állóalapok kihasználása. Szeretnék válaszolni Léderer és Kilián elvtársaknak is. A bázishoz viszonyítva a lakosság több bútort v .sárolt, A vas— és textilipari vállalatok agyi ttesen 1,4 /'-kai teljesítették túl termelési tervüket, ezen belül is nagyobb eltolódás mutatkozik a belkresked Lem felé történő számítások t erén, ami azt mutatja, hogy az alkatrészeket belső fogyasztásra gyártották. Kilián elvtárs megállapításaiv-1 teljes mértékben egyetértek. A Motoröntvénygár kérdése: az összevonás komoly robiémát okoz, mert nem egy minisztériumhoz tartoznak. A két tárca között harc indulna meg, de ennek ellenére a kezdeményezést eg lhet tenni, mert abszolút fejlődésképtelen üzem. Az OTP kérdésével kapcsol tosan: 1962.I.félévi tervünkben arról L _g _J
