Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1961-03-17
r <>* t A fenti általános megállapítás mellett a tények is bizonyítják, hogy az MSzMP valóban | ' sokat tett az életszínvonal emelése torén. 1957-ben a munkások és alkalmazottak reálbét rét 14-16 'ö-kal,. 1958-ban kb. 3 % - kai emeltük. 1959-ben végrehajtottuk az alacsony keref setii munkások (25 ezer fő), a pedagógusok (82 ezeríó), az egészségügyi dolgozók (55 ezer fő) fizetésének rendezését, továbbá emeltük a nyugdijak (108 ezer fő) és a j; családi pótlékok összegét. Ezeknek az emeléseknek az évi kihatása 1 milliárd 187 millió ' forintot tesz ki. Ezek az intézkedések a munkások és alkalmazottak úgyszólván minden I rétegét közvetve, vagy közvetlenül érintettek. Ila lehat •• és ezt a /II. kongiesszus egy , értelműén kimondta - dolgozóink termelékenyebben és_olcséjLbajl, tenaehnejc, akkor az i Metszinvonal ezután is - a jobb munka arányában rendszeresen emelkedni főj, $’ f*i 4 2.) A mezőgazdaság szocialista átszjejiye^ésének szereűe a s z o oiulizr.us—_a 1 aojairak—[enykásq szempontjából. * A magyar mezőgazdaság - mint ismeretes - a nagyfokú ellentétek területe volt a felszabadulás előtt. A poroszutas fojlódés alapján egyrészről óriási nagybirtokok, nagy külgazdaságok, másrészről tömeges kisparoeila volt rá jellemző. Ugyanakkor milliók voltak telje- 5 sen föld nélkül, s a termelésre a nagyfokú technikai elmaradottság nyomta rá a bélyegét. Ez megnyilvánult a falu elavult termelési módszereiben és kulturális elmaradottságában is. A felszabadulás után a parasztság tömegeit a földosztás megvalósításával, a földbirtokos osztály felszámolásával magunk mellé tudtuk állítani és évezredes álmát ezzel megváló• sitolluk. A polgári demokratikus forradalmat következetesen végig vittük és megvalósítottuk a munkás paraszt demokratikus diktatúrát. Ez előfeltétele volt a szocialista forradalomnak is. O | A proletárdiktatúra győzelme után napirendre került a njez$gaz<lft$ág szpcfalMq fttmrYeik se és megindult - a párt politikájának megfelelően - a termelőszövetkezetek szervezése. ■ A szocialista átszervezés megindulása kezdetben a lenini elvek alapján, a szövetkezeti tervnek megfelelően folyt. Később azonban ezek az elvek eltorzultak. Ennek egyik oka az volt, hogy a szocialista ipar és a kisárutormelő mezőgazdaság közötti ellentmondás egyre j élesedő problémákban jutott kifejezésre. Az ipar rohamléptekkel fejlődött (túlzott ütemű iparosítás), a mezőgazdaság pedig viszonylagosan egyre inkább lemaradt az ipartól. Az j ipar és mezőgazdaság között kialakult és éleződő ellentmondás megoldására csökkenteni ^ kellett volna az ipar fejlesztésének ütemét és nagyobb segítséget adni a mezőgazdaság ‘ szocialista átszervezéséhez és termelésének növeléséhez. Az objektív helyzet ezt a meg$ oldást követelte, de a szubjektív elképzelésekkel terhelt vezetés ezt nem vette hosszú ideig tudomásul, ami óriási károkat okozott. A mezőgazdaság szocialista tulajdonviszonyai- J nak kialakulása - bar erőszakos módszerekkel siettettük - mégis lassan haladt és nem járt együtt a termelés emelkedésével, továbbá visszaesésekkel és hibákkal volt terhes. 1 \ A mezőgazdaság osztály óé rétegviszonyainak felmérése is sok vonatkozásban helytelen mó lon történt meg. Nem kellő következetességgel és alapossággal mérték fel a paraszt, i-------- — J
