Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1959-03-06
i(g- -nfflr ■ ■*&»¥&** k- - ******?■■ ^ r ^, ' • qo '- 7 -Az ismortetett szánok arra engednek következtetni, hogy c v^sip^ri vállalatok műszaki fejlesztési, jött munkaidő kihasználási, helyes létszám gazdálkodási, stt. feladataikat sikeresen végrehajtották, hogy a termelékenységüket emelni tudják. Külön, foglalkozunk a termelékenységre, a jövedelmezőségre egyaránt káros tényezővel a selejttel. Kerületi viszonylattan áltrlanosságtan megállapítható,hogy a sclejt emelkedett• Az összes vosiperi aelc-jt kár értéke 6,5oo.ooo Ft.Ez a súlyos kár 2,ooo.ooo Fto-al^ 1 magasabb, mint amennyi 1957-ben volt. A vasipari szinten összesített selejt kár megfelel a. Mélygép félévi termelési volumen értékének, ami annyit jelent, hogy 17o munkással és 65 alkalmazottal dolgozó üzem félévi teljesítménye kártn-veszett kerületünk vrs^ ipari vállalatainál. A Belojt kár értéke meghaladja ez össztermelési volmen 3,5 $-át.Az összes selejtnek kt. 4o ft-o munkaselojttől adódik. Különösen sok volt a- selejt a Motoröntvényeyárban, G-yujtógyertyngyártan. Az ismertetett számok szükségessé teszik a sclejt elleni harc fokozását^ A vállalatoknál megszervezett munkaverseny mozgalmakat a selejt csökkentés érdekéten kell állítani* A vállalatok térgazdálkodása általában tekintettel volt a párt és a kormány bérpolitikai irányelveire* Béralap terveket a vállalatok többnyire betartották. Kerületi viszonylatban kt. 1,000,000 Ft. volt összes béralap megt k ritáe értéke .A helyes béralakulásban igen nagy része volt c gyakorlatban bevált átlag bérellcnőrzési rendeletnek, ami biztosította országunk teherbíró képessége nlapján megengedett bérszint tartását* r\ A vasipari vállalatok bérgazdálkodása teljes erővel az önköltség gazdaságos csökkentésének szolgálatában állott. A loo,- Ft. * munkásbérre eső termelési érték 5 %-kcl emelkedett a tervhez cs a bázishoz mérve egyaránt. A tervezett termelékenységet vállalataink 5 $&—knl túlteljesít ették, ugyanakkor a tényleges átlagkereset, alig múlta felül az előirányzatot. Az előirt átlag éra kereseteket az összes vasipari vállalatok bet; rtották. Már rámutattunk arra, hogy a munkaerő foglalkoztatottságot vasipari vállalataink emelték. Sajnos a foglalkozó tottság emelésének ma már korlátéi vannnk.Fejlődő iparunk több munkaerőt tudna foglalkoztatni, főleg szakmunkásokat. Vasipari vállalt tóinknál mindj óbb >n általánossá válik a. panasz,hogy kevés a szakmunkás* A XX.kerülőt vasipari üzemei kb. 4o munkassa.l tudtak volna többet foglalkoztatni - tervek szerint - amit megakadályozott a szakmunkás hiány*' Vne-’pari vállalatainknál viszonylag sok az alkalmazotti dolgozó. E téren 1958-ban rossztfcodott a helyzet. A bázis időszakban 35 fő alkalmazott, a vizsgálat időszakban már 38 alkalmazott ^]uttett 100 munkásra. A legrosszabb arány az ATRA-bnn és ez óragyarbrn van. Szemléltetésként közöljük a 100 munkásrr cső alkalmazottak számát s l U-. —- J :L ____-________________________________________________________________________________________________ ——^ —— — 1 ■ '—'—
