Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
-já. r “'■ ^ ’ ’T***'? ~US| ifai ........ a l»1 iMIWf Hl*», —I •->?«*f X» ;»*»» y i' ■ - V.-( ‘ I I I - 4 -* lasz a vitákra, aszmaosarékra i« lÖM(ilc«t toborozni, L»a agy randozvényra sa randaljUnk ba aankit arőszakkal, aa párttagot, sa pártonklvüllt. Na akarjunk aankil uaa agyból nngnyarni, Tartsuk célnak, hogy a párt faladata az agyas aubarak ás rajtuk knrasztUl a rétagak, tömagak magnyaréaa éa azok világnézatl hovátartozás nélküli képvisalésa. Néhány szót afc idaológiáakról. Sokam panaszkodnak arról, hogy non látnak valami agyuégas pártirányvonalat* Kínák la kall azt kialaki tani? Ml azt valljuk, hogy naktlak agyszarU tagoknak. Hogyan? Úgy, h»gy vitatkozunk. Vitatkozunk az alapazarvazatban. A viták során kialakul a nézatintagráoióban agy alapszarvazatl vélaaény, majd agy párth 1 zott.sági, kialakul a karlilati, városi, ,«agyal és országos pártállásfoglalás. Anit tarmészatasan a pártvaztói (liánunkra visszajalaznak, és ók az alapján tavékanykadnak. Ha az nakünk nan tatszik javasoljuk, majd magvonjuk a bizalmat a vazatőinktől. Az agyszarii tagok vélaipényéban agy gondolat sornak azonosnak kall lannia. Azért léptUnk ba agy szocialista pártnak a soraiba, aart hlazUk, hogy Van agy jobb gövö, amalyat az asélyagyonlŐség nüvaléséval, ártalmas ko 11.aktivizálással, a szociális biztonság növaléséval al lahat érái. Itbban kommuniúta, szoci&ldamokrata agyaiért. Hogy ml módon azon már kall #ls vitatkozni* Még agy javaslat a gazdasággal kapcsolatban. Az országban nagyon rossz az újítások, szallaml tarmékak sorsa, halyzata. Rossz a gazdasági vazatrtk hozzáállása az újításokhoz* A párt sagithatná a gazdaság talpraállását, ha - mival a gazdasági' sgységakrs sammllyan körUlnényak között nam szabad sammlt ráaröltatnl - tagjai által falkutatná az alfakvó ujltáaokat, és agy kis számú kollaktiva sagitságévail más gazdasági agységakhél tar- Jasztané azakat. Tarmészatasan a jogszabályok batartása mallatt. További hasonlóan haaznoa és a társadalom által magbaosUléssal fogadott tavékanységat fajthatna ki a párt.»* környazatvédai am tartUatén. Akadályozzuk mag az ország tönkratétalét. SagltsUk ötlatakkal azokat a gazdálkodási agyságakat, ahol jalantós a környakatkárositás. A ml gyaruakalnk Is abban az ország fognak élni áa nam mlndagy, hogy niiyan lavagőt fognak baszlvni, és mllyan vizát fognak innil fcgyatértünk a kardlatl Pártértakazlat vitaanyagával, világos, ártható. Kdlünösan klamalsésk a 2-as pontot, amit jónak tartunk, azárt la mart úgy érazük, hogy a vitaanyag többi pontjai szarvassá arra a poatra épülnak* kgyatkértUnk azzal,, hogy a karUlsti páltártskzlstat Isgalább évsnta agyszar, da ha uzUkaég van rá többször magtartsuk* Amit nég a pártértakazlat jogküréhaz liozzátahnénk, az az, hogy a’dalagáltak vlsazahlváaát is kazdaményazhassa* A 7-as ponttal kapcsolatban vélnmányUnk az, hogy a pártalapszsrvszstakban tahtott vitákon kívül az lásológiai kérdéaakről kall hagy lágyán agy nam kÓhavéaatt, élysn központi iránymutatás,* amaly, mint a’folyóágya a fó haladási irányt kijslÖli. A“tangarsn sam lahat úgy hajózni, hogy csak a lagénység aavigá^, kifliink támpontok,' Világitó tornyok a sötét éjssakéban a bolya* lrásy nagtak'táwához. kzaratnésk mi, klsabb alápszarvazatak is, közös dalgáltat állítási a karlilati Pártbizottságba# Igényaljük, hogy a párt tlsztaégvisalői karUlsti színtan közvatlaaUl la érlAtkazzanak a karUiat lakosságával és a vállalatok dolgozóival, párttagjaival. Ham tartjuk halyaanak azt a gyakorlatot, hogy csak a muakahaiyl vazatőkkai és a párttitkárokkal találkoznak adótanként. Az addigi gyakorlat nam saglti aló a választások valódi célját, h így lsaort aubarakat jalölJUnk a választható posztokra*
