Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
r n * -63-Szeretnenk es elvárnánk a pártsajtótól, legyen az a Népszabadság, vagy pHH?ly °Py te,nyszerubb le9Ven. Sokkal tényszerübb, mint amilyen szólnak ’nnnHai uZLiyí ÍS kerül^nek azok az anyagok, amik rólunk szolnak, - gondolok itt arra, ami elhangzott, hogy a budapesti anyagot kevesen ismerhettek meg, hiszen kevés példányszámban jelent meg - pedig ne^amp?!1 "T06" blzonnyal a PB-nek is van olyan sokszorositási lehetősége, amellyel az alapszervezeteknek, vagy az alapszervezetek tagjainak nagyobb peldanyszamban kiadhatja a Bp. PB üléséről szóld anyagot. A febi osseg kérdéséről szeretnek még néhány gondolatot elmondani, ugyanis azt hiszem, hogy a felelősség jobban nyomja az embert, hogyha tudja oda ad- i ta a nevet ahhoz a dologhoz, amit elvégzett és az előzetes előkészítő anvaonal, amit megkaptunk az alapszervezetünkben hiányoltuk és irtuk is a jelentésünkben, hogy szerettünk volna egy nevet a végén, vagy egy bizottságot néhány nevvel a végén, ki alkotta, mikor, főleg azt, hogy kialkotta és kinek a vezetesevel Elküldtük az észrevételünk a PB-nek és ennek ellenére nPrifn npVah-1S C5a U9V gelent me9>b°gy a kerületi Pártbizottság anyaga, pedig nem hiszem, hogy ez egy egész pártbizottság munkáját tükrözné vagy egy egesz pártbizottság dolgozott volna konkrétan ezen az anyag. Ha’pedig igen, akkor nem ertem, hogy pl. hogy fordulhatott elő, és nagyon kérem az egyenagJoí1urcsaZdcígőf ' ^ °ldalra ebb6" "Z a"yaBba' ”ert találtam KlCHÍí ídpges tbrténelemszakaos vagyok és az van itt a szövegben ezt a mondatot hagy olvassam fel: "ez azonban természetesen nem jelen?! azt 1 ?°9V ^aP^tekeinket a termelőeszközök társadalmi tulajdonának dominanciá-Ja es itt jón a kritikus pont - a dolgozó osztályok vezető szerepe a magántulajdonon alapuló, kizsákmányolástól mentes embercentrikus társadalom megteremtése. Hogy lehet a magántulajdonon alapuló kizsákmányolástól mentes embercentrikus társadalom megteremtése, ami egyik alaoér??künk m?stZÍehet MarJbo1 valamikor, hogy a köztulajdonon alapuló. No most lehet, hogy ez csak apró tevedes, meg sajtóhiba, vagy elirás de kö^°vanmm?e maradj°P bent 3 dokumentumban> igy főleg ne maradjon Cent Es van meg egy gondom, szinten a szöveggel a 13. oldalon, rólunk pedaqó-A SÍr0lHVan Sk°‘ F°leg 3 50rrendet kifogásolom, és ez nem formai dolCg. a kSnktStáf’f^VP^pöp^k béreinek emelése javíthatná a dolgokat, • 1í6teleí korszerűsítése és az oktató nevelő munka szinvonalanak a javitasa En önmagámról tudom, hogy melyik zavar a legjobban a három közül, ez a középső. Az oktató-rwelőmunka feltételei zavarnak igazan mert nem is attól leszek ideges, hogy nem 6 liter kakaót ihatunk 1 tehanem akkor leszek igazából ideges, hogy inénv ip .V?'!akJ magamnak kell vennem, - és mondjuk ez a fizetésemből megy le, a foliatollat magamnak kell vennem, adott esetben eqy-két dia anyagot is, mert egyszerűen az iskolánk pénzkerete elfogy eqy idő után No most a véleményem szerint úgy kellene, hogyha ez lényeges, ha lényeges Cpnpíplan?Si1Hk°1+1 0klalá,5 és.a közoktatás a pártunk számára is, úgy r 1f+*+d~"3t meghatározni, hogy elsőként azt Írjuk oda, hogy a köztlrlT fftete,lei"ek megteremtése, mai feltételeinek megteremtése, másodszorra azt írjuk oda, es ennek folyamatos korszerüsitése, a napi követeljenek megfelelően, mert szinte minden pillanatban változik a technika „nSn'6nekra[ f°lyaman a követelmény, a harmadiknak azt imánk oda, hogy a pedagógusok beremelese es negyediknek - és szerintem ennek már egyszerű nak a^míT lekne 3 ?°109’ : az; h09y az oktató-neveló munka sziníona ának az emelese. Szerintem ez így lenne teljes. Ennyi lett volna a hozzászólásom, köszönöm szépen. L-------1 L___________________.________________________________________________________________
