Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
r n- 40 -A tömegbefolyás növeléséhez, a bizalom visszaszerzéséhez két dolgot látok szükségszerűnek. Egyik a múlt gyors tisztázása, a másik a jövő, az ideológiai, a politikai és gazdasági programjaink elkészitése, és tudatosítása. Köszönöm. Tálasi Gyula ÉGV Tisztelt küldött társaim! Nagyon röviden arról szeretnék szólni, hogy a párt megújulásának a jelenlegi folyamatában igazán nem hiszek. Lehet, hogy ez meglepetést okoz, de hajlandó vagyok róla vitázni majd a későbbiekben is és meg is mondom azt, hogy miért. A tavalyi pártértekezlet óta kialakult országosan egy olyan politikai gyakorlat, ami úgy néz ki, hogy valahol elhatározzák kell-e pártértekezlet, vagy nem. Előbb-utóbb megtartják. Erre összejön egy küldöttértekezlet, hogy kicseréljenek néhány személyt, mert általában személyi változások történnek, elfogadnak egy programot és utánna minden marad a régiben. Miért nem hiszek abban, hogy ilyen módon nagyon előre tudnánk jutni elmondom azt is. Nem hiszem, hogy a jelenleg apparátusban dolgozó személyek eleve úgy kerültek volna oda, hogy erre a feladatukra alkalmatlanok. Ezeket az embereket mi választottuk 4 évvel ezelőtt, valamilyen módon, közvetlenül, vagy küldöttként, megbíztunk bennük, végezték a mai napig a munkájukat. Egyébként, nogy országos szinten értelmezve kapcsolódjak az itteni mai értekezletünkhöz megmondom őszintén nem értem igazán, hogy a fegyelmi bizottságot miért válasszuk újjá. Hozzá kell tennem, hogy a pártbizottság egylépcsőssé alakításával az apparátusi munka csökkent, illetve az apparátus felépitéményének az egyszerűsítésével maximálisan egyetértek. De valahogy nem feladatcentrikusan élünk jogainkkal, nem azt mondjuk, hogy ez most rossz volt, váltsuk le, a másik jó, nevezzük ki. Ttt a Szandtner elvtárs reggeli kiegészítéséből idéznék, egy nagyon pozitiv gondolatot, amikor azt mondta, hogy mi vagyunk a felelősök, de főleg a monopolitikus hatalomgyakorlás modellje. Én ezt nagyon el tudom fogadni, de viszont úgy érzem, hogy a monopolisztikus hatalomgyakorlás modelljén nem változtatunk. Tehát ma, amikor újjáválasztjuk a XX.kerületi pártbizottságot ugyanazt a modellt termeljük újjá, amelyikkel idejöttünk, amelyik meg volt ezelőtt 30-40 évvel ezelőtt is és úgy néz ki, hogy konzerváljuk jövőre is. Én most ezzel nem a kerületi bizottság személyeinek a munkáját értékelem. A mai viszonyok között azt mondjuk, hogy az alapszervezetekben dolgozók politizáljanak a lakóterületükön, politizáljanak az életben, valahol mi vagyunk kint abban a környezetben, amiről itt előttem már sokan szóltak, nem akarok ismételni. A véleményem a következő. Itt ugye elmondtuk azt, hogy nem a gazdaság van lemaradva, hanem a politikai reform szaladt előre. En ezt kicsit másképp látom. Lehet, hogy elvekben igy van a gyakorlatban a következő van. Ma már felszámoltuk, amennyire lehetett a nagyüzemek merev irányítását, soklépcsős irányítást, szabadabbá tettük a trösztöket, arra törekszünk, hogy a gazdaságban egy piaci hatás érvényesüljön. Hogy nem működik jól, az egy más kérdés. Megtaláltuk a modellt. A pártban ma még ugyanott tartunk ezzel a merev, sugaras felépítéssel, hogy nem találtuk meg a modellt sem. Egy alapszervezetnek, egy utca túloldalán lévő alapszervezettel gyakorlatilag közvetlen kapcsolata nincs, ha mondjuk az egy másik gyár. Csak valamiféle központi felépítményen keresztül. Amit még mondnék, hogy választani fogunk ma egy bizottságot. Ennek a bizottságnak, most a függelenitett személyekre gondolok a fizetését nem mi állapítjuk meg. Tehát a munkáltató, a munkaviszony, a függőségi viszony valahol nem tőlünk függ. Nagyon lényeges kérdésnek tartom. Ha én valakit megválasztok, akkor függjön tőlem, most a munkáltatói jogot idézőjelben mondom, de akkor tudom számonkérni teljes keresztmetszetben minden tevékenységét, ha a fizetését én állapítom meg, a munkáltatója én vagyok, az ideológiát várom tőle, meg a koordinációt. I - -J L ^
