Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
I—-----------------------------------------------------------------------------------rL . Gm****:, *i ■ *&*»**,-.m* I I elszigetelt maradt, s a szocialista or- érdekeivel találkozott ugyan, de súszágok közötti gazdasági kapcsolatok lyos ellentétbe került az ország hoszlehetetlenné tették céljaink következe- szú távú érdekeivel. A gazdaságvezetés | tes érvényesítését. A politikai rendszer a fokozódó nehézségekre előbb a belényegének változatlansága pedig idő- ruházások, majd az életszínvonal-növeről időre visszarendeződéshez veze- kedés visszafogásával válaszolt. Ez tett- utóbbit azonban a második gazdaság A kádári politika másfél-két évtize- térnyerésének tűrésével igyekezett eldes szakasza azonban — ellentmon- lensúlyozni. Enélkül a 80-as évtizeddásaival együtt — a magyar társada- ben bekövetkezett hanyatlás jóval lom legújabb kori történelmében pél- súlyosabb lett volna, da nélküli fellendülést hozott. A fo- A magyar külpolitika viszont ebgyasztás megháromszorozódása, az ben az időszakban nagyfokú rugaléletforma és a társadalmi szerkezet másságot mutatott és sikereket ért el. modernizálódása, az agrártermelés ro- Magyarország aktív szerepet vállalt hamos fejlődése nemzetközileg is fi- a helsinki folyamatban, s lényegesen gyelemre méltó, a közép- és kelet-eu- javította kapcsolatait a fejlett Nyurópai környezetben pedig egyedülálló, gattal. A gazdasági reformok 1978-tól A RífmnMFBAK kezdődő óvatos továbbfejlesztése is CSATAVESZTÉSE haZánk *“tközi tekinté-Az 1972—1974-es visszarendeződés megmutatta a javított sztálini modell A KOMPROMISSZUMOK ARA és egyben a kádári politika korlátáit, Az ország teljesítőképessége azonban s a szocialista országok körében sem romlott, a változatlan termelési szerszűnt meg a magyar reformpolitika kezet, az infrastruktúra elmaradottsáelszigeteltsége. Politikai reform hiá- g3) a tartalékok hiánya és az egyre nyában felerősödhettek a reformelle- növekvő szociális feszültség pedig mind nes irányzatok, fennmaradt az értei- szűkebbre szabta a kormányzat mozmiségellenesség, s a párt- és az állam- gásterét. Mindennek alapvető oka az apparátus korszerűtlen működése. volt, hogy a gazdasági reform nem A megújulás hiányát tükrözte az párosult politikai reformmal: nem vál-MSZMP 1975-ös programnyilatkozata tozott a hatalomgyakorlás módja, is, amely alapvetően tévesen ítélte Folytatódott a hibás káderpolitika, meg a magyar gazdaság és társadalom amely a tehetséget és a szakértelmet fejlődési lehetőségeit: gyors növeke- alárendelte a „politikai megbízhatódéssel és a szociális különbségek je- Ságnak és a konformizmust tette lentős mérséklődésével számolt. Az alaPvető követelménnyé. 1968-ban megindult reformfolyamat Mind e problémák következtében lefékezése konzerválta a gazdasági egyrf aggasuzt°bb repedések támadtak , . a hatvanas-hetvenes evekben kialakult szerkezetet, akadályozta a műszaki fej- ha„gatólagos nemzeti közmegegyezés lodest, s a nemzetközi haladással ellen- falain. A párt népszerűsége erőteljesen tétes folyamatokat gerjesztett. hanyatlott. A konfliktusok a politikai Az MSZMP így a 70-es évek köze- rendszer zártsága miatt elsősorban a pétől a rohamosan avuló gazdasági szellemi életben jelentkeztek. A társzerkezet és a megmerevedett hatalmi sadalom többsége kívül maradt a poliviszonyok foglyává vált. Politikája je- tikán. A feszültségek hatására a párlentős társadalmi rétegek rövid távú tón belül ismét megerősödtek a re-5 t ----------- - J
