Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1985-02-16
I t í ,í j. is ífl M : » 1 -iiii. Kontakta igen jelentős problémája, hogy nullösszegű termékcsaládjában öt éve nem sikerült azokat a nyesiteni, amelyek megjelentek, Ezzel a problémával több foru inon is jártunk, - gondolom mások is. Ami a társadalmi jelenségekben kritizálható, jjzal megjelentünk az Arhivatalban és más szerveknél, ahol elmondtuk problemaxnkab. A választ erre az volt, hogy ilyen-olyan határozat miatt nem le hét megoldani, tehát tulajdonkeppen arképzessei nem tudunk foglal, kozni. Ugyanakkor mindjárt.azonnal megkaptuk a "Járati tanácsot azzal, hogy miért nem oldjuk meg másképpen árproblémáinkat, mi nem csináltunk új termékeket ugyanarra a célra €ss feladatia. Ui telmékkel és új árral ismét meg iehet jelenni. Hol itt a probl ma? Tulajdonképpen áttettük a másik oldalra azt a bizonyos hűl lát". » Ízzel kapcsolatban az a kérdésem,, hogy miért kell nekem a népgazdaság kárára kihozni egy új termeket, lényegesen magasabb áron? A Kontakta tipusu termékekre jellemző, hogy igen hosszú a vizsga lati idő. igen drága értékű felszerszamozas szükséges ahhoz, hogy kihozzunk egy új terméket, amire végső soron nincs is szulcseg, ^ mert nincs fontos szerbe. Abban az esetben, ha nem bújnánk amoge, hogy valamelyik termék árát felemeljük, meghezzuk, hogy mennyi társadalmi ráfordítás. Ar lcerdeseben jelentős megtakaritasokat^ érhetnénk el. Ugyanezt mások is elmondhatják. periünk" a magunk területén: nem szeretnem masra athantani a íelelosséget, az ipar területén maradva, az anyag egy mondatara kívánok reagálni, illetve ezzel kapcsolatban szeretnek meg egy problémára rámutatni. « Tjl módszereket kell követni a tervező munka során is." Véleményem szerint ezek az új módszerek nem nagyon^sikerültek a tervező munka területén. Arról van szó, hogy csináltunk egy beruházást, ami nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Ez végsősoron tervező munka. A legfontosabb problémánk az ipar területén azt, hogy oarmilyen sokat járatják a mérnököket közgazdasági ismeretek elsajátítása céljából iskolába, szükséges, hogy a közgazdászokat az ipar területén kéne iskolázni. Ilyenkor optimisták vagyunk, nagyon értünk és tudunk mindent. Óriásiak a szamok, ^amiket elő tudunk adni, arról, hogy mit fogunk produkálni. Óriási befektetéssel tervezünk megvalósítani óüasi terveket. Amikor rákérdez n±v, hoí?y milyen gazdasági elképzelések alapján hisszük azt, hogy ilyen óriási1eredményeket fogunk elérni, hol a piaci háttér, kiderül, . hogy tehetetlenek vagyunk, de a pénzt fel akarjuk venni. Egyszerűen azért merem ezt mondani, mert olyan megtiszteltetes ért, ho^y a gazdasági mérnök-szakon az állami vizsgabizottságnak tagjaként, évente 10-15 gazdasági-mérnök diplomaraunkajat vizsgálhatom felül. Ezek között 2-3 olyan van, amelyik munkájának gazdasági részévéi szakszerűen foglalkozik. A legtöbb meg mindig otb '» í°ffé ni ezt és ezt kapom, akkor ilyen es ilyen eredményeket tudok elérni, lékünk, ipari szakembereknek nagyon fontos volna, a gazdasági ,, megtérülés problémakörének alaposabb vizsgálata. Csak olyan területre invesztáljunk bele, aminek záros határidőn belül meglátjuk az eredményét. Köszönöm a figyelmüket! |5~ lm í______________________________________________________^_________________________ ^ | ®»s -Ív Mfe ?
