Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1975-02-15
» 1 f I J " S , * f» lr ’■- t 1 ' "/ ', , . i ' * *- ,, ! / f , * TU^ . ' í 1 ^!S/ t '' I > l*' ’< 1 M 1 , ’Vfili'f 1 J 5 t *’’ h| v > / V Ü . , % ^ , }'f% , ' >’ ”'’4 < ■ m % >- 52 -letes és morálisan is elfogadható versenyt alakítják ki. Mivel tudjuk ellensúlyozni a nehéz helyzetet? ' Az emberek következetesebb, aktívabb nevelésevei, helyzetünk alapján feladatunk az, hogy a fennálló sajátos, vállalati helyzet figyelembe vetelevel oldouk n meglévő 220 boltegység az, ami megszabja a teendőket. De nem a szétszórt boltegység jelenti a problémát, hanem az, hogy többféle hatás éri dolgozóinkat. Egyik hatasaz, amit a vállalat politikai, tömegszervezeti es gazdasági. vezetése irányit és alakit ki, a másik hatás pedig, ami az élet más területeiről történik. Ha azt akarjuk, hogy feladatainkat megfelelően, jól oldiuk meg, állandó, közvetlen kapcsolatot kell kialakítanunk, boltegységeinkkel. Ennek érdekében aktívan foglalkoznunk kell a boltokban történő csoportos beszelgetesek állandó szervezésével. S azt is el kell mondanunk, hogy legeredményesebb ez a módszer a mi vállalati helyzetünkben. I^y van lehetőségünk arra, hogy a part politikáját mind szélesebb körben ismertessük,megértessük. Azonkívül a munkahelyi demokráciának a feladatait is ilyen körülmények között tudjuk következetesen megértetni, s megtanítani azt is, hogy milyen lehetőséget akarunk biztosítani vállalatunk dolgozói számára. Kedves Elvtársak! A kerületi Pártbizottság állásfoglalása 8. oldalán foglalkozás történik a szakmunkásképzés helyzetevei, színvonala emelésének feladataival is. Vállalatunk eleteben is rendkivüli fontosságot foglal el ez a kérdés. Ezért ’ foglalkozott a pártszervezet a szakmunkásképzés feladataival. Ennél a kérdésnél, itt is hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy a munkára való nevelés é s _ a munkának a megbecsülése— vei még jobban kell a jövőben 10 foglalkozniv Milyen prob. lémákkal találkozunk a szakmunkástanulóknál? Előfordul az, hogy először azt tanulják meg, mi az, amit nem kell^ elvégezni, nem szabad megcsinálni. Ezt megtanuljak egymástól a tanulóiskolában is, de sajnos esetenként olyan felnőttektől is, akik nem járnak élen a munkában. Ezen kivül azt is elmondjuk, hogy azok a fiatalok, akik a kereskedő foglalkozást választják, többségükben olyanoc, akik általános iskolában sem jeleskedtek jo tanulmányi eredményekkel. Sokszor a legalapvetőbb dolgok ismerete nélkül jönnek hozzánk, és nekünk kell bepótolni nevelésüknél azt, amit elsősorban családi körből, általános'iskolából már magukkal kellett volna hozni. Ilyenek pl. azudvariasság, figyelmesseg, altalános emberi magataitás. Peremkerület lévén, azzal is számolnunk kell, hogy a környező településekről, nagyközségekből, a mi szakmánkat választó fiatal hozzánk jön tanulónak. Felszabadulasa után azonban visszamegy dolgozni abba a községbe, ahol el, ahol lakik. , . . . Ez végeredményben a társadalom egészet tekintve nem baj, hiszen vidéken is szükség van a jól képzett kereskedőkre, igv a város és vidék között levő egyenlótlensegek^megszűnőben vannak, ezzel a lehetőséggel is. Hiszen jól elsajátítani ezt a foglalkozást, szakmát az állami kereske t* !________________________________________________________ _________^_____/___________________________________
