Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.25.a/1)

1970-10-17

1 ■ ■ ; .... _ . pl [ 3 ■ ■ t I > -*- 35 -epyet azzal, hogy a tsz-ben ipari tevékenységet folytató munkások kereseti lehetőségei messze meghaladják az ipar­ban foglalkoztatottak kereseti lehetőségeit, még akkor sem, ha ez csak egy jelentéktelen rétegnél mutatkozik. Szocialista társadalmunk alapelvei összeegyeztethetetlennek tnrt iák azt. hogy egy szűk réteg aránytalanul magas haszonra, jüvdGlemre tegyen szert. Javasoljuk, hogy a tez-ek elsősorban olyan ipari tevékenységet folytassanak, amellyel az áltáluk megtermelt mezőgazdasági termékeket dolgozzak fel. Emellett szükségesnek tortjuk,<hogy az ipari tevékenység foly­tatása során érvényesüljenek mindazok a kozgazdasagi szabály­zók/ szociális és munkavédelmi követelmények, amelyek az í­­parbon jelenleg megvannak. Nem lehet általánosítani, ho^y az ioarba 2100 Ft-ért bejárnak, de dolgozni nem kell. Igenis, az iparban nagyon megdolgoznak azért a 2,100 Ft-ert, akár szakmunkásról, akár segédmunkásról van szó. ' '' . ’ ■ .Tokkal radikálisabban kell eljárni azon személyekkel, akik ügyeskedést, harácsolást, társadalomellenes magatartást ta­núsítanak, a közösség megkárosítását folytatják. Megítélésünk szerint a gazdasági téren elkövetett visszaélésekkel kapcsola­tos felelősségrevonások nem elég következetes, felsőbb szerve­ink esetenként elnézőek. Ugyancsak ebbe a kérdéscsoportba tar­tozik a munkaerőgondokkal kapcsolatos azon probléma,_hogy a notórius munkakerülőkkel szemben nincsenek hathatós intézke­dések. A jelenlegi munkaügyi rendeletek, jogi szabályok lehe­tővé teszik azt, hogy egyesek néhány napot dolgozva 50 napig lógjanak, majd ezt követően ismét valami munkahelyen 1-2 napot töltve tovább folytassák ezt az életmódot. Ennek nép­gazdasági kara nemcsak a kihasználatlan munkaerőben jelent­kezik, hanem abban is, hogy az ilyen "vádormadarak munkába állása és kikpése az egyes vállalatoknak is jelentős anyagi ^ kárt okoz. A IV. 5 éve3 terv egyik alapvető célkitűzése a műszaki szin­­vonal fejlesztése. Nyilvánvaló dolog az, hogy termékeink^ vilógszinvonalon való előállítása megköveteli a tervszerű be— Tallózásokat, külföldi licenszek vásárlását. A műszaki fejlesztés során azonban kóros hatással jelentkezik az a probléma, hogy az alapanyag és félkésztermékeket gyártó iparágak fejlesztése messze elma©d a készterméket előállitő iparágaktól. Jellemző példája ennek a magyaorszógi öntödék helyzete. Kisérleti lehetőséget, a hozzá tartózó anyagi fede— zetet nemcsak a késztermékeket ©loallitó vállalatok, hanem az alapanyag és félkészterméket gyártók részére is biztosítani kell, mert ellenkező esetben olyan ellentmondás alakul ki, amely termékeink világszínvonalon való előállítását hátrányo­san befolyásolja. A kongresszusi Irányelvek vitája során igen sokoldalúan vető­dött fel a gyár sajátosságából adódóan az öntőszakma helyze­­tének problémája. Több esetben különböző fórumokon már el— ^ mondtuk, de itt a küldöttértekezleten is szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az ötntőszakma utánpótlása nincs biztosítva. | ' 3/ __ ____’ b •—-

Next

/
Thumbnails
Contents