Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.25.a/1)

1970-10-17

i t i -n- 14-Az észrevételek, javaslatok lényegét összegeztük, és azt a küldöttértekezlet elé terjesztettük. A vita azonban sokkal szélesebb körűen gyűrűzött, mint amit az írásos előterjesz­tés tartalmaz. Az általános érdekeket tartalmazó észrevételeken kívül szá­­mos más, olyan csoport vagy egyéni probléma.*erog “ helyenként szélsőségesen is -, amelyek ugyan nem általanooit hatók, de megvalósításuk nélkülözi a realitásokat, figyelmen kívül hagyja a népgazdaság jelenlegi teherbiróképességét vagy éppenséggel a helyi szervek intézkedését igényli. Ezek bar­­mennyihfjogosak is, nem kerülhettek továbbításra, nem sze­repelnek az előterjesztett óllásfoglalasban. Mindenesetre elgondolkoztató számunkra, a kerületi pórt, társadalmi és tömegszervezeti, állami és gazdaságvezetok mára az a sok észrevétel, amelyek a dolgozók bosszúságát, kellemetlenségeit jelzik. E megjegyzések egy része a mi mun­kánk kritikája is. Pl. bürokratikus ügyintézés; bátortalan­­sóg a fegyelemsértőkkel szemben; következetlenség; bírálat elfolytása helyenként. Ezeket nem továbbítani kell, hanem itt helyben következetesen megoldani. Erre a szükséges intéz­kedést meg is tesszük. Minden észrevételt feldolgozunk és megteszünk mindent a kijavításukért, Nem szerepeltettük az állásfoglalásban az az egyébként elis­merésre méltó észrevételt, hogy a "kongresszus határozza meg, hogy a 44 órás munkahét további kiterjesztese milyen rétege­ket fog a lövőben érinteni." Véleményünk, hogy partunk és kor­mányunk csak nagyon gondos elemzés után dönthet arról, hogy r a társadalom melyik szférájában kerülhet sor a rövidített mun­kaidő bevezetésére. Ismeretes, hogy az ipar nagy többségében áttértek a 44 órás munkahétre. Azonban azt is meg kell álla­­_ pitani, hogy a munkaidőcsökkentés törvényes előírásait: -hogy az a termelés, a termelékenység rovásara nem mehet - nem minden vállalatnál biztosították, kerületünkben sem. Ez termelési és munkaerőgazdálkodasi gondokat is_jelentett. Eb ben a kérdésben véleménjúmk szerint nagyobb türelemre, a nép­gazdaság! érdekek fokozottabb figyelembevételére van szükség. A textiliparban dolgozók azt kérik, hogy a fizikai munkát végző nők nyugdíjkorhatárát a jelenlegi b5 év helyett, öO évben kellene megállapítani. Egyetértünk azzal, hogyha rend­­kivól nehéz fizikai megterhelések közepette, három műszakban dolgozó fonó és szövőnők stb. helyzetén, munkakörülményem javítani kell. Pártunk, kormányunk ezt figyelembevéve, sokat javított már eddig is a munka- és szociális helyzeten. A különböző^pót­lékokkal, a szombat éjszakai műszak megszüntetettevei is se­gíti az ott dolgozókat. Ismert, hogy jelentős a textilipar­ban a munkaerőhiány is. Úgy véljük, hogy a textiliparban levő gondokat nem elsősorban a nyugdíjkorhatár leszállításá­vá! hanem bérintézkedésekkel, a szociálisés munkakörülmé­nyek további javítása utján lehet megoldani. A munkásosztály helyzetére és a nők helyzetére vonatkozó párthatározatok a fenti problémákat elemzik, figyelemmel kisérik. A í ________ ____ t» —---— í

Next

/
Thumbnails
Contents