Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1966-10-21
' r l ' I i i — 16 — A vezetésé;.;! cserélődés mértéke. hatásaA_jia--££l§^.^lr^K..^SX2£á^-^. WzeüésbeY Az elmúlt diőben több páxtalapszervezetünknél „térét!8 a^onalkeríilt. Ezek közül a faipari es Textilipari kutató Int-éze .i| a loaal kikészitőgyári* a Lokk-tfasótkipari es a Szakorvosi i^auelö In.c^ecx pártalapszervezet titkár csereje jó hátassal voxt, * ^ly i Iámért ékben, és ma már: tapasztalható, hogy a nelyx nártmuaka lgt-ti x.omoly mértcki ea megjavult* Demákratikus ceatraXlZiiua. Irfo^seiJ 4 szocializmus teljes felépítésének időszakában amikor a párt vezető szerepe a politikai, térsadalak, sazdaeeet döntő ialehtoségu,- előrehaladásunknak továbbra is alapvető lelte tele M SlzeSl“Séai aarsés,. Osaklgy :,ytszervezeteink sulát területükön a gyakorlatban hatékonyan befolyásolni az építőf tér n«lő munkát, formálni a dolgozók politikai öntudatát* Az eszmei cső*** ^ lekvési egység kialakítása megköveteli a pórtélét lenini normáinak alkalmazását* melyek meghatározzák és konkretizáljuk a párt s^r i „£7 •bének szabályait és munkájának módszerein*. Ezért vizsgáltaa a párt belső életére vonatkozó anyagok kozott eieoaónt a demokratikus centralizmus elvének érvényesülését a saját,valamin.« a pártszervezetek rS^viSgálatónak uesállapitásaira és hozott határozatéra az olmult években ismételten visszatért és Így ^ számoltatta oe n uortex stb* pártbizottságait ilyenirányú munkáiról. Uraanf^<» •fan -/ a vállalati nártszorvek ezeket a kérdéseket taggyűlésén is meg tá^^ják.A demokratikus centralizmusnak a párt belső életeben való érvényesülésének vizsgálata és vitája azt mutatta* hogy a párttagság többsége ismeri és érti a párt belső életet szabályozó törvényt, de QPT részénél a demokratikus centralizmusnak mint vezetési módszernek, IStalma azonban még nem elég világos. A demokratikus centralizmus elve egybefogja a pái*t soraiban uralkodó szeles K¥ demokratizmus^, a következetés centralizmussal és a szigorú ptetfoe/elemmal. A t^Mrtalat azt mutatja, hogy széleskörű pártdemokrácia né Imii! nem beszelhetünk — a pártról mint öntevékeny, egységesen cselekvő szervezetről. Egész pár télé tünkben általánossá vált, hogy bármely választások utján történik. A választás és a beszámolási kötelezettség a vezetőkáderek kialakításának es nevelésének helyes módszere es ez a gyakorlat n olymértékbe a növelte a taggyűlések 6? * vP^atotV^e3S tekintélyét. Ahhoz, hogy a párttagok aktív formálói lehessenek a part politikájának és a párt minden tagja valóban magúénak árezze *P?}„~ tika végrehajtásának ügyét, szükséges, hogy. Jsía®r£®JJ,®ti Pb”L e ért építése adott szakaszának problémáit, feladatait. A kerületigPB •éhért tulajdonított különös fontosságot annak, hogy a pártszervezeteket és ezen keresztül az egész tagságot a lagszéleseob Apróén tagomoztas^a. Az elmúlt években párt csoportokig bezárólag ismertetésre es meg barpa lásra kerültek a KB. K határozatai, valamint egyeo politikai es nemzetközi kérdések is. Taglétszám alakulásai A két pártértekezlet között a párttagság 443 íővel növekedett. 1962. évi VII. hó statisztika alapján a létszám p./k2 io/ lo2 alapszerv/ 1966. évi IV. hó statisztika alapjan a létszám 4.lív Io/ lo6 alapszerv/ • /o L _____,______________________________________________________________________/___________________________________
