Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/1)

1966-10-21

r«SS»'» “W* e ----------------------T--------------------------------I-7”!^

c «

$ »

I , :

befolyása ala került. Politikai tájékozódását a siti a szövetségeseivel való viszonyt, kapcsolatot, adni. A jelzéseket általában felhasználták a polia propagandista reagáljon azokra. Úgy ítéljük meg,

i Kínai Népköztársaság nagykövetségétől merítette. ugyanakkor fellép mindenfajta ellenséges megtikai tömegmunkában. Hiányosság volt, hogy a hogy a vitakészségnek ezért a hiányáért pártokta-és a különböző munkásőr-foglalkozásokon és ősznyilvánulás, nézet ellen, küzd szövetségeseinek kerületi bizottság esetenként nem foglalkozott megtásunk és propagandamunkánk is nagymértékben

szejöveteleken a párt politikájával ellentétes, az téves nézetei ellen is. felelően a felmerült kérdésekkel. felelős, mert nem tanítottuk meg párttagságunkat

iránt bizalmatlanságot keltő nézetekei hirdetett. A párt vezető szerepének helyes, egyértelmű Politikai tömegmunkánk fontos eszköze pártkellőképpen vitatkozni, érvelni, magyarázni. Ez

> A párt vezető szerepének értelmezésével kapcso- értelmezése, az osztályharc és a szövetségi polioktatásunk rendszere. Pártoktatásunk fejlődését kihatással van a taggyűlések, pártnapok, termelatban politikai tömegmunkánk során a következő tika összefüggéseinek tudatosítása, a párt munkajellemezte, hogy eltolódott az érdeklődés az igelési tanácskozások és egyéb értekezletek aktivitá, helytelen nézetekkel találkoztunk. stílusának a népszerűsítése, a párt politikájának nyesebb, több és alaposabb ismeretet nyújtó oklasara is-I __ E evesek a r'ui vezető szere ét csak akkor sokoldalú magyarázása azért szükséges, mert csak tási formák irányába. Ilyenek a gazdaságpolitikai Problémát jelent a pártoktatásban a fegyelme-L látiák hí7tnsítnttnaP h? minrinn 'nmPpiői'Ynmmn- így erősíthetjük pártunk eszmei-politikai egységét, kérdések tanfolyamai, a szocializmus építésének zetlenség is, mely a szakcsoportoknál, propaganr nisták töltenek be '' így segíthetjük elő az egységes cselekvés kialakíkérdéseivel foglalkozó tnfolyam, valamint a három distáknál az előkészítőkön, a tagságnál a foglal' , , tását. éve működő marxista—leninista középiskola. Ezek kozásokon való rendszertelen megjelenésben, a

P ~ . aPaszta‘llnk helyenként olyan nezetet, hogy b) A politikai tömegmunkát vizsgálva, megállamellett megnőtt az esti egyetem hallgatóinak száhiányzásban nyilvánul meg leggyakrabban.

E®/^srfTenÍiteraUtólódási>e^)lyMnatról”e*b^élnek' píthatjuk' hngy annak módszerei és szervezeti fór■ ma is. E tanfolyamok jobb tematikával rendelkez- A politikai tömegmunka fejlesztésében részt vet-N§Eyan” nemérlmek^egyef^^rtmunk^megmái fe>lődtek’ tokelesedtek keletünkben. ♦ nek, magasabb szmtu ismereteket.nyújtanak, jobtek az elmúU esztendőkben a kerületben működő

változott stílusával, a meggyőzéssel, a demokra- Az agitáció hangja szerény és őszinte, nem kilását ° ^ & ^ °C szem e etenek forma’ tömegszervezetek és mozgalmak is. E szervek sok

tizmus fejlesztésével. A párt vezető szerepét az oktató jellegű. Tájékoztatást ad, magyarázza az .} ....... , , szervezeti lehetőséget alakítanak ki a lakosság, a

utasítás és parancsolgatás formájában kívánják eseményeket, válaszol a legfontosabb kérdésekre, f Kerületünk párttagságának 45—47° o-a vesz részi hozzájuk tartozó rétegek tájékoztatására, azonban

érvényesíteni. reálisan ismerteti az eredményeket, és a feladaaz utóbbi években pártoktatásban. Ez a szám a a munkájuk tartalma nem minden esetben kielé— A nárt vp7p1ő sym-nnövn] CTnrn«an nwpfíifrff tok megoldására, jobb munkára mozgósít. Az ágibudapesti átlaghoz képest néhány százalékkal alagítő, és nem minden esetben szolgálja kellő haté. a szövetségi politika értelmezése. Tapasztalni lehet táció alapvető módja a szóbeli érvelés. esonyabb Ennek oka a ke^ konysággal a PB által megszabott fő politikai

l időnként parasztellenes hangulatot - különösen Mivel még nem valósult meg hogy minden párt^ k^püzemekben és a hivatalokban 50-60%-á lranyvonalaL

a december 8- határozatok végrehajtása során. ag terjessze magyarázza, védelmezze a part polivesz r£zt a pártoktatásban. A pártkörzetekben

i Esetenként értelmiség-, valamint kisiparosellenes tikajat, es egyem peldamutatasaval, valamint fel, , , ,

hangulat is észlelhető. Ugyanakkor jelentkeznek világosító politikai munkával mozgósítson a párt tartozik’ csak a tagság8 20—25" -át sikerült az 2. A köznevelési cs népművelési munka eredményéi

olyan nézetek, amelyek elvetik - a szövetségi határozatainak végrehajtására, arra van szükség oktatásba bevonni. Ezeken a helyeken főleg tájé- és £ő Problémái

politikára hivatkozva — a munkásosztállyal szóhogy továbbra is állandóan hangoztassuk a tömeg, , . oix-rJácnt ünrpfóhpn inHt-nü hWtncíLni a

vetséges osztályok és rétegek helytelen nézeteivel agitáció fontosságát, javítsuk a párttagság tájé. ,, , . . . . .. c Az oktatási törvény megjelenése óta eltelt évek

szembeni elvi harcot. koztatását, és minden párttag kötelességévé tegyük, Pc cg g a p‘ p ' tapasztalatai a közoktatási reform céljainak hew i. íi ,-i . , i ,. , hogy aktívan vegyen részt a politikai felvilágo- Fejlődött a propagandisták felkészültsége. Javult lyességét bizonyítják.

..... , fhangzanak ellenve!lemenyek a/ gyeié sító munkában. összetételük is. Csökkent a csak nyolc általános A kerület oktatási intézményeiben közel 18 ezer

főiskolai felveteleknel korábban alkalmazott szar .................. iqimlót végeitek m-ínvi óq mppnövpkpHpH qznk A keiulet oktatási intézményemén Közei

mazás szerinti kategorizálás eltörlésével kapcso- A politikai tömegmunkánk szervezeti formái kö. k „ PPVptpmpt vérre? gyermek, fiatal tanul. Mivel ez majdnem ugyanlatban is zül elsősorban a csoportos beszélgetéseket kell kiszama, akik középiskolát vagy gyet *■ S - annyi családot érint, nevelőink munkája a legköz-Politikai tömegmunkánk során arra kell tőre- T

h’A f°?w“ be“élgetésokcn a légkör vé^tségge^renddkranek ^ ‘ ^ ^ vetlenebb érintkezésben van kerületünk egész tár\ kednünk, hogy megértessük: társadalmunkban ma oldottabb, kete yeiket es aggályaikat a résztvevők SS ‘ . sadalmanak eletevel.

is a munkásosztály a legkövetkezetesebb szociaőszintén szovateszik, javaslatokat mondanak el, A propagandisták tajekoztatasa, továbbképzésé _ A kerüieti pb határozataiban az általános és

lista erő. Pártunk forradalmi hivatásának megmiközben az őket érdeklő kérdésekről alaposabb ceijabo1, főleg az oktatási ev elejen, rendszeresen középiskolákban folyó munkára nevelés és gyakorfelelően vezeti és szervezi hazánkban a szocializtajekoztatast kapnak. A PB tagjai, az apparátus tartottunk előadásokat. Ezeknek anyaga felölelte jati oktatás alapvető céljaként a munka megszemus építését. ' dolgozói, a pártvezetőségek tagjai a beszámolási az oktatás legfontosabb témáit, és jelentősen segi- rettetését jelölte meg. Felhívta a tantestületek fi-Hihqq 17 1 nézet imolv i nírt vp7píő szerénél időszakban eredményesen használták fel ezt a fórtette a propagandisták munkáját. gyeimét, hogy ismertessék meg gyermekeinkkel az

, -V u | i„ . -i. mát- Pártalapszervezeteink az utóbbi években naalkotó munka örömét,

közül mennyi V'pá7na^nNem Tpárttag és°a XA politikai tömegmunkáról szóló, valamint a KB gyobb felelősséget éreznek a területükön folyó A szervezett munkaoktatásban részesülők arátonkivüli vezetők aránya dönti el ugyanis, hogy “5TM feldolgozó határozatunkal pártoktatásért, nagyobb gondot fordítanak az ok, nya az általánoS iskola felső tagozataiban jelenleg

milyen mértékben érvényesül a pártvezetés, ha^vetően megélénkülték, gyakoribbakká valtak a tatas. forrnak megyalasztasara a propagandisták 90o/0. A meghonosodott gyakorlati foglalkozások

nem az a tény hogy társadalmunk életének min- PaltnaPok- Azért, hogy a partnapok meg tártáles a hallgatok kiválogatására. Rendszeresen ellenérezhetően befolyásolják az általános iskolai tanunem az a tény, nogy xarsaaaimunK eieiener min masabbak, színvonalasabbak legyenek, a VB létreőrizték a foglalkozásokat, beszámoltatták a pro... nálvaváia„tását

1 den területen a part határozza meg az alapvető K

.... , i_., ., ,. , " . toü paiyavaiasztasai.

1 hozta a partnapi előadok csoportját. Megszervezte pagandistakat, helyi anyagot biztosítottak sza. ...

célokat; donto szava van a vezetők kivalasztasa. . , , , J J J b Megnőtt az érdeklődés a szakmai képesítést adó

: , . . ,, . tajekoztatasukat, azonban sem ez, sem a munkába mukra. . , , , . , , . . .. .. , f, ,

bán; támaszkodva a párttagságra es a partonkivu. . . , , ., . , ... iskolatípusok iránt. A végzős növendékek palya, ... . . , . ■■. toiteno bevonásuk nem volt elegge rendszeres. Feilodott a kerületben folyo oktatás iranyita, . f ,, ... ..

1 liek tömegeire; minden szinten ellenőrzi a vezetők _ h valasztasaban meg tapasztalhatok bizonyos egye^ tevékenységét; szervezi és számon kéri határoza- 10 menyesnek keP megítélni a nemzetközi élet sa végző szarcsopoi jain evc enysege is, na netlenségek. Nagymérvű túljelentkezés volt a ditainak végrehajtását. fgyes eseményeiről, a nemzetközi munkásmozgagyobb gondot fordítottunk a propagandisták megvatos szakmákban> más, népgazdaságilag fontos

A munkásosztály és a nárt vezető szerénél úgy pVZlemáiró}’ * néPSazdasáS helyzetéről tar• felel° felkészítésére Legfőbb hiányosságunk - s szakmákban viszont nem tudtuk az igényeket ld-A munkásosztály es a patt vezető szerepet ugs tott partnapjainkat, ahol sok esetben olyan kér■ ez az alapszervezetekben is erezhető —, hogy a 0iégiteni A iövőben nagyobb figyelmet kell fordí^ tóítoSSkkef S^tlük "SSadtZÍ déSekt ÍS leh6tett táÍdkc>ztatást adni, amelyek pártoktatás tapasztalatainak elemzése és az ezt a pálya3választási tanácsadás megszervezésére.

| a partonkivuliekkei megértetjük, eltogadtatjuk a sajtóban nem szerepelnek í‘ elősegítő ellenőrzés meg nem megfelelő. 1 J

pártunk politikáját, 3 párt áita! megjelölt felada- A politikai tömegmunkában a pártcsoportok sze- Negatív jelenségként értékeljük azt a tényt, A munkaoktatás létjogosultságát a szülők és ne-i t0k marad.ektala? me®oldasara. ^Zgo^uk okét megnőtt. A felsőbb szervektől kapott tájéhogy a pártoktatásban még mindig gyakran jelentvelők nagy többségé elismeri. A gyakorlati foglales a velünk egyet nem értőkét is türelmesen megkoztatásokat általában a pártcsoportok útján adkezik a prakticizmus, az idegenkedés az elméleti kozas elszigetel sege megszűnt pedagógiai funk| győzzük ügyünk igazáról. ják tovább, a legtöbb helyen a közhangulat felkérdések megtárgyalásától. Nem kielégítő az elmecoja tisztázódott, de meg nem eleg szervesen kap-Tudatosítanunk kell. hogy a munkásosztály, a mérését is a pártcsoportok végezték. Az alapszerleti összefüggések feltárása, és a jelentkező helycsolodik az iskola egesz nevelő munkájához,

parasztság, az értelmiség és a kispolgárság alapvezetek nagy része felismerte, hogy a politikai télén szemléletek, nézetek megszüntetésére irányuló — A reformtörvény nevelési céljainak megvavető érdekei megegyeznek egymással. Ezért lehetmunkát csak akkor tudja megfelelően irányítani. törekvés. lósulása nagymértékben a pedagógusközösségek

séges és szükséges is, hogy társadalmunk vala-* ha ismeri az embereket foglalkoztató kérdéseket. Még gyakran tapasztaljuk, hogy párttagjaink} világnézeti, politikai, erkölcsi arculatának és álmennyi osztályát és rétegét bevonjuk a szocializ- Egyre több helyen a kerület részére készülő infornagy része nem száll szembe a vitákban elhangzó lás foglalásának függvénye. Megállapíthatjuk, hogy

mus építésébe. Osztályharcunk dialektikája, hogy mációs anyagot vezetőségi ülésen megtárgyalták. helytelen megjegyzésekkel, nem csatázik azokkal. a kerület nevelőinek többsége megismerte és elfomunkásosztályunk, célkitűzéseiért harcolva, erőa felmerült kérdésekre igyekeztek helyben választ azt várja, hogy az értekezletet vezető titkár vagy gadta a szocialista iskola alapelveit; egyetért azzal,

12 13

"— ---------------------------C" ~ —-------------------------------------------‘Í,