Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/1)

1966-10-21

i 2- 8 -következett be, amelyek időközben vidéken működő egységeket hoztak létre. Az összes foglalkoztatott létszámon belül a munkásoké 11,8 %-kal növekedett, egyes helyeken /Kontakta Alkatrészgyár, Közúti Gépellátó Vállalat, Hajtómű és Felvonógyár 2,sz.Gyáregysége, Öntödei Vállalat Soroksári Gyára/ az alkalmazottak aránya is emelkedett.

Az általános létszámhelyzet jellemzéséhez hozzátartozik, hogy 1968 utón a munkaerő mozgása indokolatlanul nagy volt: a be- és kilépők aránya megközelíti a 40 %-ot.

A munkaerő mozgása különösen erőteljes a segédmunkásoknál, a három műszakban dolgozóknál és egyes periódusokban a szakmunkásoknál is. A szakmunkások esetében - különösen 1968-1969-ben - a mezőgazdaság felvevő képességének növekedése is éreztette hatását.

A munkaerőmozgás problémája az 1969. novemberi központi bizottsági határozat következetes végrehajtásával oldható meg. E tekintetben már mind politikai, mind gazdasági vonalon sok jó törekvés tapasztalható, de minoségi változásról még nem számolhatunk be. A negyedik 5 éves terv közgazdasági szabályzóinak megalkotásával és alkalmazásával kell olyan gazdasá i környezetet teremteni, amely a központi bizottsági határozat gyorsabb megvalósítására serkent.

A munkaerőhelyzettel összefügg a munkabérek alakulása is. Az ipari üzemeknél a kifizetett bértömeg - a , nyereségrészesedés nélkül - a vizsgált időszakban 23,8

%-kal növekedett. Ennek több mint a fele a létszámnövekedés munkabérét, foglalja magában, másik része pedig az átlagkeresetek: növekedéséből adódik. Három év alatt az átlagos keresetek 8.2 %-kal emelkedtek, ezen belül a munkásoké 9,8 %-kal. Az átlagos jövedelemszint emelkedése azt jelenti, hogy az 1966. évi 1620 Ft-os munkás-I

JSL