Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Lakóterületi Munkabizottság, 1986 (HU BFL XXXV.24.a/11)
1986-07-31
I % * aránytalanságot fed. A "hagyományos" kispesti körzetekhez tartozók száma lényegesen alacsonyabb, mig a lakótelepen a helyzet fordított, van olyan körzet, ahol egy orvos több, mint 5000 tőt lát el, ez zsúfoltságot, hosszú várakozási idót és az ellátás szinvona- Iának csökkenését is eredményezi. A betegforgalom 1981-ben közel 158 ezer, 1985-ben 172 ezer volt, tehát mintegy 10 %-os emelkedést mutat. Az elmúlt években lakosságunk körében főleg az emésztőszervi, keringési és hypertóniás megbetegedések száma ^ emelkedett, mintegy 30 %-kal. Ezért is figyelemremeltő körzeti orvosaink észrevétele, mely szerint egy-egy rendelő műszerezettsége nem felel meg a korszerű diagnosztika követelményeinek /EKG készülékek hiánya, vagy elavultsága, rossz vérnyomásmérők/. A körzeti orvosi ellátás egyik kiemelt feladata a szűrés, gondozás. Ennek feltételei nem mindenütt biztosítottak. A lakosság mintegy 7-10 %-a szorul gondozásra szívinfarktus, magasvérnyomás, cukorbetegség, neurózis, gyomor és nyombélfekélyek, asztma betegségekkel. a Pénzes állományba vétel és tartás jónak mondható. A felülvéleményező főorvosok ellenőrző és szakiranyito munkája elismerésre méltó. Indokolatlan táppénzesállományba vételt az ellenőrzések során nem tapasztaltak. Ugyanakkor számos közvetett jel, és a közvéleményben is érzékelhető felfogás arra utal, hogy esetenként előfordulnak visszaélések. Itt vetjük fel az egészségügyi dolgozók javasla a , mely szerint minden állapolgárnak szükséges lenne, hogy egészségügyi kiskönyvvel rendelkezzen, amiben a kezelőorvosa /körzeti-szakorvosi-kórházi/ röviden /dátummal es diagnózissal/ regisztrálná a kezelést ill. a táppénzes allomanybavételt. Ez nemcsak a gondozási teendők nagyobb figye emme G la- 4 -
