Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/10)
1988-06-02
r ' -ÍTSOfc 1 ’> * * s 4 A leggyakrabban felvetettek kérdések szinte minden kör esetében egybeestek: gazdasági gondjaink /"hogyan jutottunk idáig?"/ az egyéni felelősség problémája, a szocializmus mai gyakorlata és a klasszikusok tanításának kapcsolata, a szocializmus világrendszerének válságjelei, a tulajdon és osztályviszonyok változásainak értelmezése, a munkásosztály az értelmiség, a tudomány helye szerepe, a deklarációk és valóság elszakadása stb. A hallgatók aktivitása csak az aktuális, személyüket is érintő kérdésekben volt megfigyelhető. A "Marxizmus-Leninizmus Alapjai" cimü oktatási formánál az egyes témák feldolgozását nehezítette a hallgatók igen heterogén összetétele. A tömegoktatás gyakorlatát követve az egyes témák feldolgozására 1-1,5 órát fordítottak, amely több esetben csupán az alapfogalmak tisztázására volt elegendő, A tankönyv különböző fejezetei nagy mélységbeli különbségben tárgyalták az adott témát. Nem egy szakasz megértése egyetemi szintű alapfelkészültséget feltételezett. Ugyanakkor kardinális kérdésekben - mint pl. napjaink szocialista gyakorlata - nagyvonalúan, felszínesen szerepel a tananyagban. A fogalmak tisztázása hol filozófiai, hol politikai gazdaságtan, hol tudományos szocializmus aspektusából történik. Hiányossága, hogy nincsenek a források megjelölve. Logikai vagy történeti sorrend a fejezeteken belül megtalálható, ugyanakkor a fejezetek egymásra épülésében nem. Az egész tananyagot az úgynevezett "nagybácsis" elbeszélő stilus jellemzi, A kör vezető propagandistája évekig MLK-n tanított, igy törekedett az előző oktatási forma előnyeit hasznosítani, A kéthetenkénti foglalkozás tartás ahhoz sürü volt, hogy a fontossága miatt minden alkalommal elmenjenek a hallgatók, ahhoz Viszont kevés, hogy következetes számonkérést, közösségteremtést lehetővé tegyen, L ~ "
