Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.24.a/10)

1987-12-10

r

^axanm *

’

ü

*- 10 -Az egyenlőtlenségek hosszabb és rövidebb távú alakulásának több oka van:

A felszabadulás utáni években az életszínvonal-különbségek lényegesen szűkültek, mivel a háborús pusztítások következtében az egész ország elszegényedett. A politika tudatosan csökkentette a jövedelemkülönségeket.

Ennek ellenére a felszabadulás utáni első években vagy az ötvenes évek első felében sem alakult ki a teljes társadalmi egyenlőséget akár csak megközelítő viszony hazánkban.

Szélsőséges különbségek maradtak fent pl. az egy keresőre jutó évi xeáljöveledelem nagyságában, a lakásviszonyokban, stb. A különbség annyi volt, hogy minden réteg a mainál sokkal alacsonyabb életszínvonalon helyzekedett el és az egyenlőtlenségek másban jelentkeztek, mint ma (pl. villannyal való ellátottság, lakások komfortfokozatai stb.)

Az 1960-as évek elejétől az átlagosnál gyorsabban emelkedett két hátrányos helyzetben lévő rétegnek, a mezőgazdaságban dolgozóknak és a nyugdíjas családoknak a jövedelme, továbbá a városban élők jövedelméhez képest erősen lemaradt községi népesség jövedelme. Ezek a pozitív változások nem kellő mértékeben tudatosultak közvéleményünkben.

A 80-as évektől fontossá vált az ún. második gazdaságnak a szerepe a jövedelemegyenlőtlenségek kialakulásában (háztáji és kisegítő gazdálkodás, VGMK, GMK és más kisvállalkozási formák). A mezőgazdasági kistermeléssel a társadalmi és jövedelmi hierarchia alső felében lévő (paraszt-, munkás-, vegyes-, és nyugdíjas) háztartások foglalkoznak intenzívebben, így a mezőgazdasági kisárutermelésnek jövedelmi egyenlőtlegnségeket csökkentő hatása van.

:n