Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.24.a/10)
1984-08-30
m<<.^w;;.:-: . \ Í é * MSZMP XIX, Kerületi Bizottsága Budapest, 1984. augusztus 21. Bizalmas ! Készült: 25 pld-ban XIX/PMB/4/19S4. JELENTÉS a közművelődés kerületi helyzetéről, javaslat a további feladatokra A MSZMP KB 1974, évi, közművelődésről szóló határozatának végrehajtására a kerületi PB 1974, október 18-án feladattervet fogadott el, A testület 1978, május 25~i ülésén megvizsgálta a végrehajtás helyzetét, és az eredeti feladattervet módosította, A legfőbb célkitűzés továbbra is az maradt, hogy valamennyi dolgozó réteg gondolkodásában, életvitelében egyre inkább a szocia^ lista életforma és életmód váljon uralkodóvá. A megvalósitás alapfeltétele, nogy a közművelődési tevékenység legyen a pártmunka szerves része. A módosított feladatterv meghagyta a munkásság és ifjúság kiemelt szerepét a kerületi közművelődésben, azonban a korábbinál nagyobb hangsúllyal vetette fel a lakóterületi feladatokat. Kitért a politikai és állami irányítás konkrét tennivalóira - jelezve az elvi irányítás fokozásának, az állami koordináció és a személyi feltételek javitásának fontosságát. E jelentés elsősorban az előző hat évben történt változásokat elemzi. Az elmúlt időszakban Kispest dinamikusan fejlődött. A rekonstrukció folytatásának következtében a lakosság száma ma már meghaladja a 70 ezer főt, a kerületi lakások 1/3-a összkomfortos. A lakótelepeken épült kereskedelmi, oktatási, egészségügyi, szolgáltató létesítmények méltóak a jobb lakáskörülmények közé került emberek magas igényeihez. Az átalakulás magával hozta a lakosság t—, megfiatalodását, heterogénebb összetételét. Jelentősen növelte a kerület átmenőforgalmát a metró megépülése. Mig a lakosságra a gyors növekedés volt jellemző, a kerületben foglalkoztatottak száma jelentősen visszaesett. A kispesti sajátosságok mellett kerületünk lakóira, dolgozóira, tanulóira is jellemzőek az országosan tapasztalható tendenciák: az élet és munkafeltételekkel kapcsolatosan megnőtt igények, az általános műveltségi szint emelkedése - elsősorban a tömegkommunikációs eszközök elterjedésének köszönhetően -, a teljesebb egyéni boldogulás keresése /telek, gépkocsi/ és az életszinvonal megtartására való törekvés miatt a korábbi közösségi formák visszaszorulása. Az ötnapos munkahét általános bevezetése nem hozta magával, hogy a szűkén értelmezett kultúrálódásra több időt forditsanak a dolgozók és tanulók. Mégis pozitivum, hogy a szabadidőben vállalt többlet munkával a kultúráltabb életkörülmények megteremtését segítik elő, a "kiskert-mozgalom” pedig a családi kisközösségeket erősiti. fU------------------ •—................................................
