Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.24.a/10)
1975-06-25
f-w%r l . . ' í « *- 3 -gezte, megvitatta a tapasztalatokat és jelentést terjesztett a Végrehajtó Bizottság elé. Egy alkalommal a PB is napirendre tűzte a pártoktatás helyzetét. A kerületi irányitás és segités elsősorban a szakcsoportokon keresztül érvényesült. A'•szakcsoport munka a tervidőszak el3Ő felében határozottabb volt. Az 1974/75-ös oktatási évben bizonyos megtorpanás tapasztalható. Néhány szakcsoport személyi változások következtében meggyengült. Csökkent a korábban jól bevált szemináriumi látogatások száma, lazább lett a kapcsolat a propagandistákkal, Ebben az is közrejátszott, hogy főleg a kisebb alapazervezeteknél gyenge volt az oktatási fegyelem, a foglalkozások időpontja gyakran változott, és ez sok üresjáratot okozott a szakcsoport tagjainak. Pedig tapasztalatunk szerint ezekon a helyeken nagy szükség lenne a segitésre, /Posta, Vas-Fém KTSz, Szövetkezetek/. Az üzemi Végrehajtó Bizottságok ás alapszervezetek irányitó, ellenőrző tevékenysége sokat javult. Gondosabb lett az előkészítő munka, évközben is foglalkoztak az oktatással, a taggyűléseken értékelték a hallgatók és a propagandisták munkáját-. Csökkent a lemorzsolódás, javult a témafegyelem. A pártvezetőségek értékelő jelentései azt mutatják, hogy tájékozódtak a tagság részvételi arányáról, számontartják a káderképzést. A pártértekezletok beszámolóiban is megfő!elő súllyal szerepelt az oktatási munka értékelése. Mindemellett azt kell megállapítani, hogy pártszervezeteink e tevékenységet ma még néhány kivétellel, többségükben kampányszerű szervezési feladatnak tekintik. /Szervezés, anyagrondelés, beindítás, statisztika, értékelés/ Ez a beküldött jelentésoikbíől jól érzékelhető J Az üzemi Végrehajtó Bizottságok egy részének ős az alapszervezetek vezetőinek ezért különösen kevés, vagy csak felszínes ismeretei vannak a szemináriumok színvonaláról, az ott tárgyalt témákról és általában a tartalmi kérdésekről. Van egyfajta elméleti igénytelenség, ami időnként a propagandisták munkájában is észrevehető. Alacsony a hallgatókkal szembeni Q t» i——
