Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/8)
1988-10-03
I : l *- 1 3 -A vállalkozási nyereségadó törvény bizonyos tevékenységfajtákra (pl. közszolgáltató, mezőgazdasági) meghatározott mértékű nyereségadó-kedvezményt állapit meg, ami lényegében azt jelenti, hogy a vállalat az adott - az árbevételek arányában meghatározott súlyú - tevékenységek után 50 %-osnál kisebb (pl. 10 %-os, 40 %-os) nyereségadót fizet. Álláspontunk szerint ezt a kedvezményezést a bérnövekmény után fizetendő adó részre is érvényesíteni kell, mivel e téren is figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó tevékenységek nyereséghozama - objektív okokból - az átlagosnál kisebb. Ez prakr' tikusan azt jelenti, hogy a bérnövekmény egészére olyan mértékű adó vonatkozik, amely a aazdálkodó szervezet teljes nyeresécrét — a különböző adókulcsok átlagaként átlagosan terheli. A bérrel kapcsolatos adó a (tárgyévi) bérnövekményre vonatkozik, ezért szükséges a bernövekedes bázisának megállapítása és - meghatározott esetekben - korrigálása. Ezt vállalati hatáskörbe kell utalni. (Részletesen ld . később . ) Indokolt gazdaságpolitikai cél, hogy azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek élőmunka-hatékonyságukat jelentős mértékben javitják, a szabályozás hozza kedvezőbb jövedelmi helyzetbe. E cél megvalósitására alkalmas eszköz, hogy amely vállalatnál a bérnövekedéshez képest a hozzáadott érték növekedése meghalad egy bizonyos normativ mértéket, az a bérnövekedéssel összefüggésben befizetett adóból visszatéritést kapjon. A konstrukció lényege tehát, hogy a normativ követelménynél magasabb hatékonyságú bérnö velést utólagosan az általánosnál "olcsóbbá" kell tenni. Hozzáadott értéken a nyereség, a mérleg szerinti bérköltség, a bérjellegű egyéb költség, a TB járulék és az amortizáció együttes összegét értjük. A<o (p
