Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/8)

1988-10-03

r

'^v #***Z~V%

I

4 v

*

~ 8 “- az érdekegyeztetés (megállapodások) rendszerére, a politikai konszenzus alakítására és a pénzügyi megoldásokra helyezi át korlátozó szerepvállalását.

3 • A bérrendszer karaktere

Nem folytatható az a bérszabályozási gyakorlat, hogy ágazatokra, szektorokra, egyes szervezet-tipusokra stb. eltérő szabályokat érvényesítünk, azaz a gazdálkodó szervezetek bérezési lehetőségét a gazdaságirányítástól való függés differenciálja. /~\

Az egységesség megnyilvánulásai:- ágazat-, szektor- és szervezetsemlegesség;- a bérszabályozás és a vállalkozási nyereségadó hatóköre azonos;- a bérklub és a bérpreferencia-rendszer megszűnik;- lényegében azonos bérrendszert működtetünk a vállalati, a szövetkezeti, az agrár szférában;- a verseny- és a költségvetési szféra béralakulása között összhangot teremt a bérmechanizmus.

4 . A bérgazdálkodás liberalizálása

A bérgazdálkodás liberalizálása nem jelenthet abszolút szabadságot, a korlátok lebontását, hanem az eddigi adminisztrativ korlátok transzformálását piaci, pénzügyi korlátokká, illetve az állam, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók érdekeinek figyelembevételén alapuló magatartási szabályokká (megállapodások). A változások sebességét a félté telek (tulajdonlás, piac, érdekegyeztetés) kialakulása határolja be .

AM

_________________ __________— —...........«■■■■——

L------------------------------------