Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/8)
1985-07-22
^ ■ ■áfWtk í ^ * i * ' Ü * 5 í 7./ A szabályzó módosítások a műszaki-fejlesztés területét alapvetően nem érintették, bár a gépipar és vegyipar kivételével megszűnt a kötelező alapképzés. A MÜFA alapok kötött és többszörösen szabályzott és ellenőrzött felhasználása ma sem segíti a műszaki-fejlesztés gyorsítását. A jövedelemszabályozási rendelet lehetővé teszi a vállalatok számára a haszonrószesedési alap képzését a műszakifejlesztés területén dolgozók többletjavadalmazására, az - általuk kifejlesztett új gyártmányok nyereségéből. A kerület vállalatai nem foglalkoztak jelentőségének megfelelően ezzel a kérdéssel, pedig ez lehetőséget ad a műszaki-fejlesztés gyorsítására. 8./ összefoglalás: Az új közgazdasági szabályzó rendszer a vállalatok számára áttekinthetőbb, az adózási forrnak egyszerűsödtek - a kereseti adó kivételével - az egységes érdekeltségi alap a vállalat számára több lehetőséget ad a termelési tényezők bővítési lehetőségeinek mérlegelésekor. Előnyös a vállalatok számára, hogy 1985-től a képződő teljes amortizáció felett rendelkeznek, bár ezt egy PM rendelet részben megnyirbálta. A vagyonadó és béradó O a vállalatok felé mint minimál nyereségkövetelményt közvetít- az e feletti nyereségvolumenből az eddigi szabályzó rendszerekhez képest nagyobb részarány marad a vállalatnál a céljai megvalósításához. Viszont ott ahol magas a termelésen belüli bérmunka részarány, a béradó bevezetése kedvezőtlen /kerületünkben a VOR esetében/. Az új szabályzó rendszer nem oldotta meg továbbra sem a tőkés export érdekeltségének fokozását. A KÜTEFA megemelése és az MNB árfolyampolitikája nem közvetít semmilyen érdekeltséget a vállalatok számára a tőkés export fokozására. /n 8*
