Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.24.a/7)
1959-01-29
í ■ i » _ 2 -& . n,LA5 - / Meg kell mulatni a paraszti élet nehézségeit is. Az sgitác&o munkához több tényre van szükségük. Végül felveti a földműves szövethetek árpolitikáját, mely a kerületben is tapasztaánató hel&elensegeket mutat. Csékei elvtárs: tsz-k alapításának akadályairól beszélve felveti,^hogy pl, sa jáfTfhlujában nincs olyan középület, amelyet e célra hasznain! lehetne. Ez máshol is hasonlóan van és eéleménye szerint az állam kölcsönök adásával ezen a téren is elősegíthetné a tsz-k^alakulasat. Javasolna, hogy a pártszervezetek vizsgálják felül a vidékről enaro dolgozókkal való foglalkozás lehetőségeit, adjak parttagoknak partfeladatul, az ezekkel varó foglalkozást, ö"'< vl < f , 1 í,' 'I >' mi ■$$ ' ’ M íh sÁ''i'l'iL V ‘ $> ''í ‘ r fV'A>y V'V < fflft t? 11' ‘'a >Ö | ' y MV'.’ ;• 'ö^AVí' 3 j Karácsony elvtárs: a KB. határozatával teljes mértékben egyetért. Véleménye szerint az ellenforradalom előtt az üzemek almai tsz—knek nyújtott segítség elvtelen segítség volt, mely főleg gazaasagi vonalon mutatkozott meg. Továbbiakban az üzemi pártszervezetek feladatairól beszél. Elsőrendű feladat párttagságon belül tisztázni a párt agrar politikáját, ezt széles körben megvitatni, felvilágosítani azelvtarsakat. A bejáró dolgozókkal való fokozott foglalkozást fontos kérdésnek tartja, ennek módjait keli megtalálni. Tatár elvtárs: fontos feladatnak tartja a meglévő tsz-k megerősítését poTTTikai munkával, anyagi eszközökkel, hogy ezzel vonzóbba vallanak. Éppen ezért az ipar feladata minél több és jobb gépét biztosítani részükre, hogy a jobb termeléssel elősegíthessék a szocializmus építését. Politikai felvilágosító' munkával erősíteni kell a munkás-paraszt szó- V G tí # Továbbiakban néhány példát mond el Bulgáriában lévő tsz-nél tapasztal-1í s leró 10 Hősemann elvtárs: a múltbeli falujárások tapasztalatairól oeszél, véleménye "’s'zerInt volt ennek bizonyos eredménye. Igen helyesnek tartja a beszolgáltatás eltörlését az egyéni parasztság segítését is. rém tud választ kapni arra, mi az oka annak, hogy a parasztság nem kivan tsz— be belépni. Javasolja, hogy az elvtársak hallgassak a rádió adasait a falu életéről, hogy ezzel is jobban megismerjék a falu problémait. Kiemeli ismét, hogy helyos lenne a patronlás újabb, jobb formáját bevezetni a munkás-paraszt szövetség további erősítése erdémonén. Jánki elvtárs: összefoglalójában megállapítja, hogy a hozzászólók^általábon keresik az utat, hogy az ipari munkásság hogyan ©githetne elő a párt ezen e él kitűzéseit. Véleménye szerint az elv tarsak azon az utón mozogtak ezt illetően, ami a legjárhatóbbnaic tűnik. Egyetért azzal, hogy elsősorban a párttagságon belül kell tisztázni a proolemamat, hogy a munkás—poraszt szövetség elengedhetetlün szükséges a szocializmus" építéséhez, ill. a kommunistáknak hogyan kell e kérdéshez viszonyulni, mi a feladatuk. Helyesen vetették fel az elvoarsak, hogy az ellenséges nézetek ellen harcolni kell, s hogy ezt tehessuk önmagunkban kell rendezni a problémákat, világosan kell az^ elv parsaknak látni a párt paraszt’DoliTJikáját ahhoz, hogy segiteni tudjanak, A pártszervezetek feladata gonsokodni arról, ^hogy^alaposan megvitassak a párt ezen határozatát, ezért febx. 1-15* közötti taggyűléseken kérjük hogv tűzzék napirendre a kérdést, és állandóan tartsak napirenden. Egyetért a vidékről bejáró dolgozókkal való foglalkozassál, enner. módját kéül hogy megkeressék a pártszervezetek. Ugyanakkor az oktatási formákon is kell e kérdéssel foglalkozni. Leglényegesebb azonban, hogy a pártszervezetek ezt ne kampányfeladatnak tekintsék. „ Egyetért azzal, hogy a sajtó és rádió eddig igen keveset xoglalsozo üt a parasztság problémáival, kévés adatot, tényt adout azagitucios munkához. Véleménye szerint ezen máris javítva lett és a jovoben mind kevesebb fogyatékossága fogunk találkozni. 4 S. - ~
