Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.24.a/6)
1964-01-23
I _ .. : k 4 _ x _ 3 '' ► púdig a munkája értékesebb, mint az előzőben említetté. Éppen ez okozza véleménye szerint, hogy a rizikót az ujjal szemben nehezebben vállalják az emberek. A terv-módszereink véleménye szerint nem jók, a gazdasági elemző munkánk képtelen tulmenni egy-két számon. Ezért fontosnak tartja a differenciál t vezetést, és el kell érni azt, ” hogy a tervezés kimenjen a jelenlegi merev, megcsontosodott munkastílusból, különösen SDctaaoEXÉK az elemzés, a teljesítés értékelése idején, mert egyébként minden prkatikussá válik, nézete szerint meg kell változtatni bizonyos dolgokat és más képet kell alkotni az ítéletnél akkor, amikor változások vannak egy gyár termelési öszetéüelében. Helyesen veti fel a KB határozata az export kérdését, mely az anyag cseréje szempontjából nélkülözhetetlen. Az ipari és külkereskedelmi vállalatok között kapcsolat nem üti meg a kívánt mértéket. Kereskedők adják el az iparcikkeket, olyanok, akik sok esetben az árut sem ismerik. Sok esetben adnak el olyan árut, aminek nincs meg a termelési lehetősége, vagy sokszor kérnek olyan dolgokat, amiket külföldön láttak. Ez a nyugati kopirozás nem helyes. 1 Az a véleménye feltétlenül erősíteni kell a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatát az iparral, ami igen fontos az import, exportvállalatokkal kapcsolatosan. FI sok esetben az import vállalat vélt érdekből megveszi a külföld szemetét, az exportáló vállalat pedig azt követeli, r*'' hogy ebből az anyagból, közepes technológiai színvonalon különös árut készítsenek,#amit/eltudnak külföldön adni. Van olyan feladatuk is, hogy 3o-áo méter árut kell legyártani annak érdekében, mert ezzel együtt más árut is eladnak. Elmondása szerint előfordult az is, hogy 5o méteres áru után a külföldi cég rendelt lo.ooo métert, tehát az ilyen kis mennyiségű rendelés rizikóját kell hogy vállalják, de néha az is fennáll, hogy szórakoznak a külföldió vevők, és ezt nem ismerik'"' fel a külkereskedelmi vállalatok részéről. Egyetért azzal, hogy áldozni kell a külkereskede1re és az utóbbi időben kapnak is anyagi elismerést az uj gyártmányokért, de rendszeresíteni kellene, hogy minta tervezés, kis sorzatu gyártás címén, az ebből adódó plusz-nköltségek miatt, anyagi fedezetet adnának a külkereskedelmi vállalatok részéről. . Az üzem export_vonatkozásbanhagyományokkal bir, és jelenlegi export- 1 jukat fokozni is szeretnék. Ennek érdekében fontos volna azon dolgozók körét bővíteni, akik forma, minta, gyártmánytervezéssel foglalkoznak, mert a konkurrencia nagon is foglalkozik ezekkel a dolgokkal. Hiba ” volt, hogy a látszólagos termelési mutatók érdekében az ilyen létszámot nem egyszer leépítették, és ezeket helyükre kell véleménye szerint tenni. A munkaerő problémával kapcsolatban szükségesnek látná valamilyen formájú adm. intézkedés megléteiének lehtőségt. Pl. szerződtetnek ipari tanulókat, de arra nincs lehetőségük, hogy legalább egy évig az üzembe tartsák ezeket a dolgozókat, ugyanakkor egy tanuló kiképzési költsége 5.ooo.-Ft. em tartja helyesnek az igy értelmezett szabadságot? ez csak látszólagos szabadság, és sehol a világon ilyen nincs." n kérdés rendezeset azért is tartja igen fontosnak, mert az elkövetkező idő munkaerő tartaléka az ipari tanulók lesznek. Az üzemben jelenleg a munkaerő megoldását vidéki lányokból tudják” fedezni, ezek egy evet legalább ledolgoznak, robléma itt a lakáskérdés, az üzem részéről gondolkodnak leánysEállás létesítésén, az üdülőjük átalakításával, ha ehhez az engedélyt megkapják. így van olyan eszköz a kezükben, ha kilép valaki a gyárból, el kell hagynia a leányszállást is. Ha sikerül a munkásszállás, a lakbér különbség ' miatt természetesen megnő a jövedelműje is, igy jobban ide lehet kötni őket, nem utolsó sorban fontos volna azért is, mert a munkaerő fluktuáció_igen összeget jelent az önköltségben . Felveti, el kellene gondolkozni azon, hogy a kerületi üzemekkel közösen létesítsenek ilyen leányszállást. Továbbiakban a beruházásokkal kapcsolatos bürokráciáról beszél,' melyek igen nagymértékben gátolják a beruházások megvalósítását, kezdve a Tűzoltóságtól, a Köjálig, sok esetben túlzott igényeket ” támasztva, ami állami szinten nagyon nagy összeget jelent. Tapasz— “ talata szerint milliós költségeket lehetne elkerülni, ha a felelősséget ilyen kérdésekben illetékesek vállalnák. k L ' -------------------------------------------------------------------~ r i
