Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1988-10-04
! | $t *- 3 -Miután végérvényesen tudomásul kell vennünk, hogy az élet nem feltétlenül alakul határozataink szerint, elkerülhetetlen, hogy az új helyzetnek megfelelően tisztázzuk viszonyunkat a gazdasággal. 1.2 A párt és a gazdaság viszonyának időszerű kérdései A piaci viszonyok fejlesztésével - ami 1968-ban kezdődött - a párt gazdaságban betöltött szerepe ellentmondásosan alakult. Az ellentmondás abból fakadt, hogy a párt gazdasághoz való viszonya megmaradt ugyanolyannak, mint a tervlebontásos rendszer idején, miközben az utóbbi megszűnt. Az irányitó, ellenőrző szerep változatlanul él elvileg ma is vállalati, kerületi, budapesti és országos szinten egyaránt, miközben egy piacgazdaságban magának a piacnak kéne az "ellenőrzést" elvégezni. Ez egyre inkább igy is van, ezért disszfunkció alakult ki: a pártnak beleszólási joga van, miközben semmilyen eszköz nincs a kezében, és - leszámítva a vállalati pártszervezeteket - az esetleges negativ kö^ vetkezmónyek sem érintik közvetlenül. Egy piacgazdaságnak az az irányítási rendszer felelne meg, ami csak makroszinten jelölne ki irányokat - a kormány számára - és a további "ellenőrzést" a piac venné át. Egy ilyen tiszta modellben a vállalati pártszervezeteknél még van funkciója egy véleményezési, ellenőrzési jognak, de a legfelső és a legalsó szint között megszűnne minden párt beavatkozás. A másik tervlebontásos módszer szülte ellentmondás, hogy a pártmunka minden szintjén - a tervlebontást jól szolgáló demokratikus centralizmus elvének megfelelően- a népgazdasági érdeket illett képviselni. Ez viszont ütközött a valóságos érdekviszonyokkal, amit egyszerűen nem vettünk tudomásul. L ............. '
